Kárpátinfo hetilap


Megosztás


Nem panaszkodhatunk a mögöttünk hagyott januárra. Egyaránt volt már részünk hóesésben, kemény fagyokban, deres tájban. Ilyen zimankóban ki gondolná, hogy a fóliaházak környékén már egy ideje kemény munka folyik. A Nagydobronyi kistérségben – meg jó néhány helyen másutt is – a hajtatással foglalkozó gazdák már napokkal ezelőtt elvetették a hónapos retek szaporító anyagát. 

Aki mer az nyer! – idézi az ismert közmondást Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Meglátásom szerint a kárpátaljai termelők többsége idén arra törekszik, hogy primőrjével az elsők között jelenjen meg a piacon. Így az utóbbi évek legkorábbi idénykezdetével számolhatunk. Akad számos olyan fóliaház a körzetemben, ahol a retek már ki is kelt, szépen sorjádzik. Persze a veteményt ilyenkor többszörös fóliatakarással kell megvédeni az éjszakai fagyoktól. Valljuk be, eléggé macerás, állandó készenlétet igénylő ez a folyamat, ám az utóbbi évek tapasztalata szerint mindez nagyon is megéri. Ha ugyanis a mögöttünk hagyott öt év vonatkozásában egy grafikonon kellene ábrázolni a hónapos retek árának a növekedését, akkor egy szépen emelkedő ívet kapnánk. 

Tehát idén, aki biztosra szeretne menni, annak azt ajánlom, hogy az első körben piros retket vessen.

Zajlik a munka a fóliaházak környékén
Zajlik a munka a fóliaházak környékén

– A retek lesz tehát a 2024-es esztendő slágernövénye?

– Az egyik befutó biztosan. Ám jól tudjuk, hogy ez csupán a legelső kultúra, amelyet a fóliaházban termesztünk. Vele együtt hosszú ideje a zöldhagyma sem okozott csalódást. S nagyon bízom abban, hogy a különböző salátafélék és leveszöldségek is jó áron kelnek majd el. 

– A legfőbb jövedelmet a fóliás gazdák mégiscsak az uborkától és a paradicsomtól remélik. 

Ez így van rendjén, hisz ezek a fő növények. Míg az uborka a 2022-es esztendőben, tehát a háború első évében kimagasló jövedelmet biztosított, a mögöttünk hagyott 2023-as évben, úgymond, csak tisztességes hasznot hozott. Mindez a harci cselekmények okozta rengeteg bizonytalansági tényezővel magyarázható: sokan elmentek, magára hagyták a fóliagazdaságot. Akik meg itthon maradtak, azok a folyamatos áramkimaradások, az üzemanyaghiány miatt nem merték teljes lendülettel belevetni magukat a munkába. Ám akik teljes mellszélességgel ebbe beleálltak, azok nagyon is megtalálták a számításukat. 

– Mit hozott az elmúlt esztendő a másik jelentős kultúrával, a paradicsommal foglalkozók számára?

– Az ugocsai Tiszaháthoz tartozó termesztői kistérségek gazdái körében nagy az elégedettség. Ennek oka, hogy a nagyszőlősi nagybani zöldségpiacon stabilan magas áron tudták értékesíteni terményüket az oda érkező felvásárlóknak. Míg máskor a termelők számára a munkácsi nagybani zöldségpiac árai voltak vonzóbbak, tavaly már az ugocsai székhely vitte a prímet.

– Miért is?

– Azt szoktuk mondani, hogy a háború mindent felülír, mindent megváltoztat. Így történt ezúttal is. Bizony ezekben az időkben a szállítási-ellátási útvonalak működőképességét nem csupán az útviszonyok határozzák meg. Ebből a szempontból messze nem ideális a Vereckei-hágón keresztül vezető gidres-gödrös országút, amelyen a haladást az ott felállított ellenőrzőpontok még inkább lassítják. S gondoljunk bele, itt naponta csak azok közlekedhetnek a maguk sorsát tekintve biztonságosan, akik kiöregedtek a hadköteles korból, illetve más típusú, stabilnak mondható felmentésük van.

– No és a Nagyszőlőstől a Tatár-hágón át közlekedőkre ez nem vonatkozik?

– Azon a vonalon egyrészt kevesebb az ellenőrzőpont, s valami módon az ottani régiót ellátó kereskedők tudtak megfelelő létszámú kiszolgáló személyzetet biztosítani járműveik zavartalan működtetéséhez. Tudni kell, ahhoz, hogy egy kamion árufeltöltése, valamint a szállítás folyamatosan biztosított legyen, ahhoz 4-5 fős kiszolgáló személyzetre – rakodómunkásokra, sofőrökre – van szükség. Az utóbbi években a Kárpátalján megtermelt paradicsom 75-80 %-a a hágón túl talál gazdára, s ennek a több száz tonnányi mennyiségnek az eljuttatása az ottani fogyasztókhoz komoly logisztikai felkészültséget igényel. Egyébként hasonló a helyzet az uborkával is, azzal a különbséggel, hogy annak feldolgozása szerencsére már helyben megkezdődött. Elsők között említeném a beregrákosi konzervüzemet, amely még a múlt év novemberében is működött.

– Milyen a termesztési kedv a fóliás zöldségtermesztésre szakosodott gazdák körében?

– Bár mostanság egyelőre pang a zöldségpiac, biztosak lehetünk benne, hogy a primőrök megjelenésével gyorsan változik majd ez a helyzet. Jól tudjuk, hogy Kárpátaljáról a háború elől több tízezren menekültek a határon túlra, ám bő 250 ezerre tehető azoknak a belső migránsoknak a száma, akik ezeket a vészterhes időket itt szeretnék átvészelni. Ők mostanság főleg a megye nagyobb városaiban élnek, így az élelmiszerfogyasztás ezeken a helyeken nőtt meg látványosan. A fóliás zöldségtermesztőket – akiknek a többsége optimistán néz a jövőbe – akkor nem éri csalódás, ha ezeket a jelentősebb piacokat célozzák meg, ott bérelnek pultokat, illetve, ha erre nincs mód, továbbra is ápolják jó üzleti kapcsolataikat az ismerős, megbízható felvásárlókkal.

Kovács Elemér


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek