Origo
Megosztás


Először sikerült megmérni a „halál sebességét”, vagyis azt, hogy egy sejt milyen gyorsan pusztul el. Kiderült, hogy a folyamat hullámszerűen terjed 30 mikrométer per perces sebességgel.

A többsejtű organizmusoknál természetes, hogy a sejtek feláldozzák magukat a szervezet egészséges működésének fenntartása érdekében. A sejt maga indítja be saját pusztulását, ami rendszerint annak szétesésével végződik. A programozott sejthalál már magzati korban is megvan – így válnak el például ujjaink az anyaméhben –, de a kifejlett élőlényeknél is nélkülözhetetlen a „celluláris harakiri” a daganatképződés megakadályozása, vagy a vírusok inváziójának megfékezése érdekében - írja az origo.hu.

Az eddig is világos volt, hogy ha a programozott sejthalál beindul, a szignál gyorsan terjed a sejten belül. Azt azonban eddig senki sem vizsgálta, pontosan hogyan is burjánzik a jel

- mondta James Ferrell, a kaliforniai Stanford Egyetem kutatója.

Hullámként terjed a halál

A kutatók kimutatták, hogy ahelyett, hogy valamilyen kémiai szignál lassan keresztüldiffundálna a sejten,

a sejthalál úgynevezett „triggerhullámként” terjed,

vagyis a sejt egyik részének önmegsemmisítése kiváltja az azt követő rész önpusztítását. Triggerhullámra példa még az ingerület idegsejtek általi továbbítása vagy az erdőtüzek terjedése is.

A tudósok erre úgy jöttek rá, hogy a citoplazmát – azaz a sejteket kitöltő folyadékot – kinyerték békák petesejtjeiből, és egy vékony csőbe töltötték. A citoplazma olyan fehérjéket tartalmazott, amik apró pontokként, zölden világítottak a csőben. Ezt követően a cső egyik végét olyan sejtkivonatba helyezték, ami már keresztülment a programozott sejthalál folyamatán, ezen kívül vörös festéket is tartalmazott. Az eltűnő pöttyök hulláma sokkal gyorsabban terjedt a vörös festéknél, ami csak lassacskán szivárgott a csőbe. 


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás