Origo
Megosztás


Talán a múltunk egyik betegségének tűnhet, de a hátterében álló baktérium még mindig létezik. A bubópestis évről évre több ezer emberi fertőzést okoz világszerte. Oregon államban most először erősítették meg a kórokozó jelenlétét. A hatóságok szerint valószínűleg egy házimacska volt a gazdaállat, amely szintén tüneteket mutatott.

A bubópestis ma már ritkának számít

Richard Fawcett oregoni egészségügyi tisztviselő elmondta, hogy a beteg, aki a háziállatától kaphatta el a pestist, „nagyon beteg” lett. Ahogy arra emlékeztetett, egy ilyen fertőzés általában influenzaszerű tünetekkel kezdődik, beleértve a fáradtságot, lázat, hidegrázást és fejfájást. Az Oregonban nemrég történt

fertőzés azonban már egy kiürülő tályog, úgynevezett „bubó” kialakulásáig fejlődött, ami manapság ritka kimenetelnek számít. 

A modern antibiotikumok szerencsére azt jelentik, hogy a bubópestis már nem jelent halálos ítéletet. A fertőzés hátterében álló baktérium, a Yersinia pestis ritkán bizonyul halálos kimenetelűnek, ha időben azonosítják és kezelik - írja az origo.hu.

Az oregoni beteg láthatóan jól reagál a modern gyógyszerekre, és a közeli hozzátartozóit is kezelték, hogy megfékezzék a további terjedés lehetőségét

– mondák a kutatók a ScienceAlert online tudományos portálnak.

A hatóságok azt nem közölték, hogy a fertőzés hogyan terjedhetett át a macskáról a gazdára, de ha az állatot fertőzött bolhák csípték meg, akkor a háziállat hazavihette a bolhákat, amivel a gazdáját is megfertőzte. De a tulajdonos is érintkezhetett a macska saját fertőzött váladékaival.

A bubópestis duzzadt és fájdalmas nyirokcsomókat okoz

Az Y. pestis általában kisemlősöket és bolhákat fertőz meg, és attól függően, hogy hogyan terjed át az emberre – csípés, fertőzött folyadékok vagy a levegőbe kerülő váladék útján –, bubópestist, vér- vagy tüdőpestist okozhat.

A leggyakoribb forma a bubópestis, amely a nyirokrendszert érinti, duzzadt és fájdalmas nyirokcsomókat okoz, és amelyek nyitott, gennyes sebekké alakulhatnak.

Ha a fertőzés továbbterjed, később a tüdőt is megfertőzheti. Az oregoni beteg a kórházban kezdett el köhögni, ami annak a jele, hogy a betegsége veszélyes stádiumba kerülhetett.

A pestist először a 20. század elején azonosították az Egyesült Államokban, amit a hajókon szállított patkányok vittek be az országba.

Az utolsó városi pestisjárvány 1925-ben ért véget az országban, de a baktérium a vidéki rágcsálófajokba „menekült”, és a nagyvárosokon kívül időszakos járványokat okozott.

Napjainkban a legtöbb eset a közép-nyugati és északnyugati vidéki területeken fordul elő az Egyesült Államokban: évente átlagosan körülbelül hét esetet jelentettek. A pestis azonban minden kontinensen jelen van. Azokon a helyeken fordul elő rendszeresen, ahol a betegség rezidens állati rezervoárokkal és átfedő emberi populációkkal rendelkezik, mint például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Peru. Különösen súlyos járványok idején a betegség több száz életet követelhet.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás