Origo
 1.500 éves arany övcsatokat találtak Kazahsztánban, melyek egy trónon méltóságteljesen ülő uralkodót ábrázolnak
1.500 éves arany övcsatokat találtak Kazahsztánban, melyek egy trónon méltóságteljesen ülő uralkodót ábrázolnak


A dísztárgyak a valószínűleg a 6. században élt göktürk kán legkorábbi ismert ábrázolását tartalmazzák. - írja a Live Science.

A régészek a két dísztárgyat egy 1.500 éves sírban találták. A göktürkök tötökt nyelvet beszélő emberek nomád államszövetsége volt, akik körülbelül 3 évszázadon át foglalták el a régiót - írja az origo.hu.

A pazar arany emléktáblák a koronás uralkodó méltóságteljesen, szentes pózban ül egy trónon, szolgákkal körülvéve. A leletek Kazahsztán Kínával, Mongóliával és az orosz Szibériával való  keleti határánál lévő Eleke Sazy régészeti lelőhelyről származnak, ahol a régészek, Zainolla Samashev, a Kazahsztáni régészeti Intézet régésze, az ásatás vezetője és kolléágái a 2016 óta dolgoznak.

A 6. századi göktürk sír egy nemesember, valószínűleg egy tegin (herceg) maradványait tartalmazza, akinek temetési helyszínét a 17. századra egy kultikus emlékmű komplexummá alakították, ami istenítette az elhunytat.

Samashev úgy gondolja, hogy a herceg a kánok királyi Ashina klánjához tartozhatott - régi türk nyelven azt jelenti szuverén, és a kán szó eredete. Az Ashina klán két államot alapított a közép Eurázsiai Szteppéken az 5. és 8. század között és uralkodott, míg meg nem hódította egy másik türk csoport, az ujgurok.

Arany emléktáblák

A két arany emléktáblát a sír központi kamrájában találták, ahol herceget elhamvasztották; az egyik súlyosan károsodott a hamvasztás tüzétől.

A keresztbe 3.7 centiméterese dísztárgyak övcsat alakúak keresztbe, aminek két vége lehetett, amik az alapjánál lévő lyukon átfúródtak és a csípőről lelógtak. Úgy tűnik, hogy az ilyen övcsatok a hatalom szimbólumai lehettek a türk társadalomban és azt jelezhettek, az ilyet viselő személy magas rangú volt. Mindkét emlékérmének a közepén a kán egy koronát visel és egy díszes, két lovat ábrázoló trónon ül; oldalról két szolga egy lapos tányérról és egy edényből ennivalót kínál. Ezek a göktürkök egy kánjának, és valószínűleg a nagy kánnak a legkorábbi igazolt ábrázolásai.

Azt nem tudni, hogy a plaketteket az ott eltemetett tegin viselte-e? Viselhették a segédei, akik a hamvasztás során oda helyezték, hogy így vegyenek részt a szent szertartáson.

Korai türkök

A közép-ázsiai göktürkök, vagy "égi türkök" egy etnikai csoport lehetett a hunok alatt, aki körülbelül a Kr.e. 2. századtól körülbelül Kr.e. 1. századik uralkodtak. Sok mai török a 6. században a göktürkök közti polgárháború után létrejött Nyugati Türk Kaganátusnak és jogutódjának, a Kazár Kaganátusnak a leszármazottja. A kazár kaganátus a Bizánci Birodalom szövetségeseként a 10. Századig fennmaradt.

A sírt valószínűleg szociális és kulturális központtá alakították a tegin és a göktürkök hiedelmeinek tiszteletére. A 9 m méter magas, 50 méter széles komplexum kőből és földből készült és két fő része van, mindkettőt egy udvarfal veszi körül. Az egyik rész a négyszög alakú főtemplom, ez tartalmazza a központi temetkezési kamrát. Mellé a látogató zarándokok számára építettek egy labirintust. A labirintus központi szobájában van egy már törött és fej nélküli kőszobor, amiről úgy gondolják, hogy a sír lakóját ábrázolta.

A komplexum az ókori türkök történelmi színérbe való belépésükhöz kapcsolódik, a spirituális és ideológiai, vallási és filozófiai irányultságaikkal együtt.

A helyszínen találtak több száz más leletet. Az arany plaketteken kívül kiástak ezüst, vas és bronz tárgyakat; fegyvereket; lovak felszerelésének maradványait; és egy hegyikristályból készült amulettet.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás