Kárpátinfo.net




Az elmúlt évek eseményei nagy megpróbáltatás elé állítják nem csak a kárpátaljai, de az európai szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák legtöbbjét. De nyugodtan állíthatjuk, hogy Európán belül a kárpátaljai gazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Ha csak az elmúlt 2-3 évet vesszük alapul és áttekintjük, hogy milyen nehézségekkel is kellet szembe nézniük a Kárpátalján gazdálkodók azon rétegének, akik a „megszokott” szántóföldi kultúrák termesztésével keresik a mindennapi betevőjüket, akkor rá kellett jönnünk, hogy súlyos a helyzet! Ezen nehézségek láncolata önmagában, egyesével is komoly kihívást tud jelenteni egy működő családi vállalkozás számára, nemhogy még egymást követően.

Ilyen nehézségek egyike volt például a 2022-es évben beköszöntött extrém aszályos év, amikor is drasztikusan csökkent a szemes termények hektáronkénti átlagtermése. A félig telt terménytároló helyiségek látványától még fel sem érkeztek „ocsúdni” a gazdák, amikor is következett egy durva inputanyag- (vetőmag, műtrágya, növényvédő- és növénykondicionáló készítmény, üzemanyag stb.) drágulás, amely sokként érte őket. Aztán a 2023-as évben eme gazdák „véve egy nagy levegőt”, bízva a sikeresebb esztendőben, az utolsó anyagi forrásaikat is „bevetve” igyekeztek megművelni és bevetni meglévő földterületeiket. A munkájuknak meg is lett a gyümölcse. Azok a termelők, akik betartották az adott növények termesztéstechnológiáját, azok ismételten megfelelő, egyes esetekben kiváló termésátlagokkal büszkélkedhettek a 2023-as szezonban, igaz, ehhez nagyban hozzájárultak a termesztés szempontjából kiválónak mondható időjárási viszonyok is.

Ezt követően jött az a bizonyos „DE”! Sajnos hiába lettek ismételten tele a terménytároló helyiségek, a szemestakarmányok felvásárlási ára a „padlóra került”. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a viszonteladók által kínált felvásárlási ár az önköltségi szint alá került, amely szintén egy hatalmas, immár sokadik pofon volt számukra. Feltehetnénk azt a költői kérdést, hogy lehet-e ezt még tovább fokozni? Sajnos igen. Ugyanis szintén 2023-ban egy külön adóval sújtották azokat a mezőgazdasági földterületeket (PAY-okat), amelyeken a kárpátaljai termelők a növénytermesztési tevékenységeik túlnyomó részét folytatják. Ebben az esetben már elfogynak azok a jelzők, amikkel illetni lehetne ezt a nehéz helyzetet.

Hogyan tovább, kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?
Hogyan tovább, kárpátaljai szántóföldi növénytermesztés?

Szintén az elmúlt 2 év számlájára írható az a kimagaslóan nagy munkaerőhiány is, ami tovább súlyosbítja helyzetüket. Ezen nehéz körülmények között úgy kell folytatnia a kárpátaljai termelőknek a termesztést, hogy közben semmilyen állami támogatásban nem részesülnek. Halkan feltenném azt a kérdést, hogy melyik európai ország kistermelője lenne képes ilyen körülmények között, ilyen „szembe széllel” folytatni azokat a mezőgazdasági tevékenységeket, amelyeket már évtizedek óta végeznek?

Mint tudjuk, a kárpátaljai embereket „kemény fából” faragták, és mindig igyekeznek a legnehezebb helyzetekben is megoldást találni az adott kihívásokra. A Kárpátalján található családi gazdaságokat mindig is jellemezte az úgymond „több lábon” állás, ami azt jelenti, hogy egyszerre foglalkoztak több dologgal, például: szántóföldi növények termesztésével, állattartással, esetleg szabadföldi vagy hajtatott zöldségtermesztéssel stb. Talán jelenleg is ez lehet az egyik kulcsa annak, hogy ezt a nehéz időszakot átvészelhessék. Ezekben a nehéz időkben át kell gondolniuk stratégiájukat és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük azon növények termesztésére, amelyekre az elmúlt 2-3 évben nagyobb felvásárlói igény mutatkozott és mellette jövedelmezőbb felvásárlási ár is párosult.

Ilyenek lehetnek azok a korai primőr zöldségek, hagymafélék, dinnyefélék stb. termesztése, amelyeket a dél-ukrajnai termesztő területeken a 2022-es évet megelőzően hatalmas területeken termesztettek és az elmúlt években pedig hiány mutatkozott belőlük. Viszont azt is számításba kell venni és fel kell mérni, hogy a családi vállalkozás milyen munkaerővel rendelkezik, ugyanis, egy adott területen e zöldségfélék előállítása sokkal munkaerőigényesebb, mint például egy kalászos növényé.

A másik lehetőségük, hogy a földterületeik egy részét olyan növényekkel vetik be, amelyek a 2023-as évben is megőrizték vásárló értéküket és némi jövedelmezőséget mutattak a megszokott (kalászosok, kukorica, napraforgó) szántóföldi növényekkel szemben. Ilyenek lehetnek azok a pillangós virágúak családjába tartozó növények, mint például a lucerna vagy a szója. Ezek a növények olyan különleges tulajdonsággal rendelkeznek, hogy „vétek” lenne őket kihagyni a vetésforgóikból.

Hogy melyek azok a különleges tulajdonságai ezeknek a növényeknek és miért érdemes őket a vetésforgóban elhelyezni, valamint hogyan kell őket gazdaságosan termeszteni, azt az írásaink következő részeiben fogjuk tovább boncolgatni.

Nagy Éva falugazdász, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány megbízásából


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek