Femina

Megosztás


A cigarettázás visszafordíthatatlanul befolyásolhatja az agy működését - derül ki a Washington Egyetem Orvostudományi Karának (WashUMed) új tanulmányából. A dohányzás okozta agyzsugorodás a kognitív károsodás, a demencia és az Alzheimer-kór fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható - a hasnyálmirigyet is visszafordíthatatlanul károsíthatja.

Dohányzás hatása az agyra

Régóta ismert, hogy a dohányzás káros a tüdőre és a szívre, de azzal már kevésbé foglalkoztak, hogy milyen hatással bírhat az agyra. Egy kutatócsapat dr. Laura J. Bierutnak, a WashUMed Health & Behavior Research Center igazgatójának vezetésével a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos jelenlegi ismereteket szerette volna bővíteni - írja a femina.hu.

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a dohányzás abbahagyása bármikor megállítja a szürkeállomány további elvesztését, ám az agy nem nyeri vissza eredeti tömegét. 

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a dohányosoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki demencia, becslések szerint az Alzheimer-kóros esetek 14%-a a dohányzásnak tulajdonítható. Ám az agy zsugorodását és a dohányzás iránti vágyat egyaránt befolyásolhatják a gének - a szerzők szerint a dohányzás iránti függőség kialakulása körülbelül fele genetikai adottságokból adódik.

A kutatók olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a dohányzásra való genetikai hajlam, a dohányzási szokások és az agy térfogata. Arra a következtetésre jutottak, hogy a genetika vezethet a dohányzáshoz, és a cigarettázás az, ami jelentősen elősegíti az agy zsugorodását.

A tanulmányban a brit Biobank 2019-ben közzétett adatait elemezték, a kutatás összesen 32 094 európai származású résztvevővel készült, akiknek az agyukról készült képalkotó adatokat is vizsgálták. A résztvevők saját maguk számoltak be dohányzási szokásaikról.

A kutatók kiszámolták azoknak az egyéneknek a dohányzási éveinek számát, akik napi egy doboz vagy 20 cigaretta elszívásáról számoltak be. Az eredményeket olyan emberekével hasonlították össze, akik soha nem dohányoztak, vagy 100 cigarettánál kevesebbet szívtak el. Azoknál, akik többet dohányoztak, nagyobb mértékű agyzsugorodást tapasztaltak.

- Az agy zsugorodása vagy sorvadása az idegsejtek és a köztük lévő kapcsolatok elvesztésével jár - mondta dr. Dung Trinh, külsős szakértő a Medical News Today oldalán. - Ez a veszteség ronthatja az agy azon képességét, hogy megfelelően működjön.

- A hippokampusz, amely kulcsfontosságú az emlékezet kialakulásához, gyakran jelentős sorvadást mutat Alzheimer-kór esetén - jegyezte meg.

Az ilyen atrófia gátolhatja a különböző agyi régiók közötti kommunikációt, ami kognitív hanyatlást eredményez. Dr. Bierut rámutatott, hogy a csökkent agytérfogat az öregedéssel jár, azaz a dohányzó emberek agya „öregebb”. Emellett a dohányzás során sok mérgező vegyszer is bekerül a szervezetbe, nem véletlen, hogy a cigarettázó emberek vérében krónikusan alacsonyabb az oxigénszint.

- Az agy szereti az oxigént, és a krónikusan alacsony oxigénszint lassan kiéhezteti az agyat - mondta dr. Bierut.

Az érrendszeri károsodás csökkentheti az agy véráramlását, ami sejthalálhoz és sorvadáshoz vezethet, de az oxidatív stressz okozta gyulladások ugyancsak károsíthatják az agysejteket. A cigarettában lévő egyes vegyszerek neurotoxikusak, és képesek közvetlenül károsítani az agysejteket.

- A dohányzás befolyásolja a különböző neurotranszmitterek szintjét az agyban, ami idővel idegi károsodáshoz és sorvadáshoz vezethet - tette hozzá dr. Trinh.

A dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb dolog, amit az ember megtehet az egészsége érdekében. Minél többet, és minél huzamosabb ideig dohányzik valaki, annál jobban öregszik az agya. Soha nem késő leszokni, hiszen a leszokásnak még az élet későbbi szakaszában is vannak egészségügyi előnyei.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás