Origo
Megosztás
Itt a tényleg hathatós módszer izomláz ellen
Itt a tényleg hathatós módszer izomláz ellen


Az új év kezdetével sokan fogadták meg, hogy eljárnak az edzőterembe vagy futni, de ez gyakran jár egy kis extra izomfájdalommal. Ez különösen igaz, ha az edzések között eltelt egy kis idő. Gyakori félreértés azonban, hogy ezt a fajta izomlázat az izmokban felhalmozódó tejsav okozza. Az új kutatások szerint ennek semmi köze ehhez és az igazság sokkal érdekesebb és összetettebb ennél.

A laktát nem okozhat problémákat

Az izomláz okozójának hosszú évtizedekig az izmokban felgyülemlett tejsavat tartották. Ez a vegyület anaerob, vagyis oxigénhiányos állapotban keletkezik, amikor az izom elegendő oxigén híján a tápanyagokat energetikailag igen kedvezőtlen módon csupán tejsavvá tudja lebontani. A tejsavnak azonban semmi köze az edzés utáni izomfájdalomhoz - írja az origo.hu.

A sejtek laktátot és nem tejsavat termelnek és ez a folyamat inkább meggátolja, nem pedig okozza a sav felhalmozódását az izmokban és a véráramban

– mondta Robert Andrew Robergs, a Queenslandi Műszaki Egyetem gyakorlati élettani docense a ScienceAlert online tudományos portálnak. – A laktát azonban nem okozhat problémákat az edzés közben használt izmoknak.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, az izomsejtekben számos kémiai reakció megy végbe edzés közben, amelyek olyan termékeket és melléktermékeket halmoznak fel, amelyek hatására víz jut a sejtekbe. 

Ez viszont az izomsejteken belüli és az izomsejtek közötti nyomás növekedését okozza, ami az izomsejtekből származó molekulák mozgásával kombinálva stimulálhatja az idegvégződéseket. 

És ez okozhat kényelmetlenséget és izomfájdalmat edzés közben.

Az izomláz csak később alakul ki

Annak az izomfájdalomnak és kellemetlen érzésnek, amelyet néha órákkal vagy napokkal a testmozgás után érzünk, más okai vannak.

Ha a szokásos szintet vagy rutint meghaladó edzést végzünk, az mikroszkopikus károsodást okozhat az izmokban és azok inak kapcsolatában

– magyarázta Samuel L. Torrens, a Queenslandi Műszaki Egyetem doktorandusza. – Az ilyen károsodás során ionok és más molekulák szabadulnak fel az izmokból, ami helyi duzzanatot és az idegvégződések stimulációját okozza.

Ezt néha „késleltetett kezdetű izomfájdalomnak" (DOMS) nevezik. Míg a sérülés a testmozgás során következik be, a sérülésre adott válasz a következő egy-két napon belül alakul ki (ha a sérülés súlyos, akkor tovább tart). Ez néha fájdalmat és nehézséget okozhat a normál mozgás során.

A jó hír azonban az, hogy izmaink gyorsan alkalmazkodnak ahhoz az edzési tevékenységhez, amely kezdetben késleltetett izomfájdalmat okoz.

Tehát ha nem várunk túl sokáig (nagyjából két hétnél többet), mielőtt ismét aktivizálnánk magunkat, akkor a következő alkalommal, (amikor ugyanazt az edzést végezzük) sokkal kevesebb kényelmetlenséget – és izomlázat – fogunk tapasztalni.

A szakemberek azt javasolják, hogy ha kitűzünk egy edzéscélt (például egy adott túratáv vagy mondjuk félmaraton teljesítését), győződjünk meg arról, hogy az reális, és több hónapos edzéssel teljesíteni tudjuk. 

Az ilyen edzés fokozatosan építi fel azokat az izom-adaptációkat, amelyek szükségesek a késleltetett izomfájdalom megelőzéséhez. És ha kevésbé érezzük az izomlázat, az edzés is élvezetesebbé válik és könnyebben válhat a napi rutinunk részévé.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás