Kárpátinfo hetilap


Szüreti előkészület
Szüreti előkészület


A csemegeszőlők érésével Kárpátalján is megkezdődött a szüreti időszak. Bár egyelőre még csak a korai csemegeszőlők értek be, a borszőlők érési ideje is nagyon közel van, készüljünk hát fel erre a szőlészek számára nagyon fontos időszakra.

Csemegeszőlők esetében egyszerűbb helyzetben vannak a termelők, hiszen a munka elvégzéséhez csupán valamilyen szedő edényre (vödörre), illetve a szállításhoz szükséges ládákra és egy éles szüretelő ollóra van szükségünk. A gazdáknak fejtörést igazából az értékesítés és az árak jelentenek. 

A szőlész, amennyiben odafigyelt, a rossz idő ellenére is szép termést takaríthat be. Az idei évben lehulló csapadék mennyisége elegendő volt a fürtök és a bogyók megfelelő kineveléséhez, a szőlő lombozatának növekedése erős, egy kicsit több zöldmunkát igényelt. A csapadék azonban a gombáknak is kedvezett, megfelelő növényvédelem hiányában a fürtök nagy részén beteg, repedt, rothadt bogyók vannak, ezeket szedés után vágjuk ki. 

A piaci áraknál nagy eltérések figyelhetők meg. Próbáljunk tájékozódni az aktuális piaci árakról, mielőtt a felvásárlókkal alkudozni kezdünk. Erre jó lehetőséget ad a Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítvány árfigyelője, ami az alapítvány facebook-oldalán minden nap frissülve igyekszik támpontot adni a gazdáknak a napi árak alakulásáról.

A borszőlők szüretének előkészítése egy sokkal komolyabb és összetettebb folyamat. Most úgy látszik, a szüret augusztus végén, szeptember elején kezdődhet a korai fajtákkal, mint az Irsai Olivér vagy a Néró. Nézzük meg sorban, mire is van szükségünk ahhoz, hogy egészséges, minőségi bort tudjunk készíteni. Először is a leszüretelt szőlőt a feldolgozóhoz kell szállítani, itt mindig kerüljük a vas vagy pléh vödröket, edényeket. Csak rozsdamentes acél vagy műanyag ládákat, edényeket használjunk. A feldolgozáshoz először is szükségünk van egy megfelelően kitakarított helyiségre, ahol a feldolgozást, préselést, akár az erjesztést is végezhetjük. Ne szüreteljük a szőlőt a délutáni órákban, ne dolgozzunk fel felmelegedett fürtöket! Első lépésként a szőlőt zúzzuk-bogyózzuk, bogyózás nélkül a borunk kellemetlen kocsány ízt kap. 

A fehér és vörös borok feldolgozása a bogyózást követően erősen eltérő. Fehér boroknál, ha a szőlőnk nem beteg, nincs benne sok hibás szem – azonnal, illatos fajták esetében 4-6 óra áztatás után préseljünk, és már a bogyózáskor kezeljük a szőlőt 10-20 gramm/hl porkénnel. Beteg termés feldolgozása esetén semmiképpen ne áztassuk a szőlőt a héján, azonnal vagy akár egész fürtösen préseljünk, és csak a kipréselt musthoz adagoljunk nagyobb mennyiségben, akár 30-60 g/hl kénport. Az erős kén használatának köszönhetően a must leülepszik, így még erjedés előtt átfejthető. Ebben az esetben viszont mindenképpen a fejtés után adagoljunk tápsót, és fajélesztővel indítsuk be az erjedést. A tápsó adagolása 15-20 g/hl, az erjedés elakadása, kénhidrogén szag kialakulása esetén még 7-10 g/hl tápsó adagolható 1-2 alkalommal. Az élesztők használata viszonylag egyszerű, de ügyeljünk arra, hogy csak friss, bontatlan csomagolásút használjunk. Az élesztőt először futtassuk fel 10-szeres mennyiségű 35 fokos vízben, majd 4-6 óra elteltével adagoljuk közvetlenül a mustba, ha a must nagyon hideg, először szoktassuk az élesztőt a hideg környezethez, tegyünk egy kevés mustot az élesztőhöz, majd utána keverjük csak össze. Amennyiben a must hőmérséklete 10 C0 alatt van, az erjedés biztosan nem indul be. 

Vörös borok készítésénél mindenképpen szükséges a szőlőt a héján tartani legalább 5 napig, és csak ezután préselni, hogy a héjában lévő színanyagok az alkoholos erjedés beindulása következtében kioldódjanak. Vörös borok készítése esetén nagyon ritkán kell fajélesztőt alkalmazni, mivel a héján tartva az erjedés spontán is beindul. 

A héjon áztatás alatt kulcsfontosságú az úgynevezett törkölysapka lekeverésének gyakorisága. Az erjedés során keletkező CO2 ugyanis felhajtja a bogyókat a must tetejére, amely, ha ritkán csömöszöljük, kiszárad, és nem kívánatos folyamatok indulhatnak be. A túl gyakori, pl. 4 óránkénti lekavarás azonban nem tökéletesen érett szőlő esetében kellemetlen, szárító tanninok kioldódását okozhatja. Javaslom a napi egy vagy maximum két alkalommal való lekeverés alkalmazását. Kék szőlők feldolgozása esetén csak akkor használjunk ként, ha a szőlőben vannak hibás, beteg szemek, ilyen esetben az áztatási időt is csökkentsük le!

A szüret elején még nehéz lenne megmondani, mennyire lesz az idei évjárat jó vagy rossz minőségű, de mindenképpen kedvező lenne most egy szárazabb, normális meleg ősz, hogy a szüreti időszak időjárása kedvező legyen, és az eddig megvédett fürtökön kisebb eséllyel induljanak be gombás betegségek. Fontos, hogy megfelelő technológiát válasszunk a feldolgozáshoz, ezáltal gyengébb minőségű szőlőből is kihozzuk a lehető legjobb minőséget az idei évben is. Ha bizonytalanok vagyunk valamiben, inkább forduljunk tapasztaltabb szakemberhez helyrehozhatatlan hibák elkövetésének elkerülése érdekében.

Varga István, 
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza


 

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek