MTI

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében 2023. április 11-én. Megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának idei felhívásai, amelyek értelmében az eddigi 22 400 forintról 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása. MTI/Soós Lajos
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. épületében 2023. április 11-én. Fotó: MTI/Soós Lajos


A 2010-ben bekövetkezett radikális nemzetpolitikai fordulat után megerősödött a nemzeti összetartozás, egyre inkább egységes Kárpát-medencéről lehet beszélni a magyar kultúra, a magyar oktatás, a magyar sport vagy média területén - hangoztatta Potápi Árpád János pénteken Maroskeresztúron.

A nemzetpolitikai államtitkár a rendezvény fővédnökeként vesz részt a Keresztúr nevű települések 23. nemzetközi találkozóján, amelyen 23 település képviselteti magát.

Úgy értékelte: a nemzeti összetartozás megerősítése az utóbbi 13 év legfontosabb eredménye, amelyhez a templomok, iskolák, óvodák felújítása, építése, a politikai intézményrendszer megerősítése mellett az egymástól távol élő magyar emberek közötti találkozók rendszeresítése, barátságok kialakulása, a közösségépítés is hozzátartozik.

Rámutatott: a Berények, a Szentgyörgyök, az Apáti települések is évről évre szerveznek találkozót, de a Keresztúroké az egyetlen hivatalosan is bejegyzett szövetség. A intézményesülés, hagyományteremtés ötlete 1999-ben a bodrogi, illetve tiszai árvíz kapcsán kialakult összefogás nyomán fogalmazódott meg, amikor Balatonkeresztúr és Bodrogkeresztúr közösen megszervezte az első találkozót.

Potápi Árpád János köszönetet mondott a házigazdáknak és az egyesület vezetőinek a Keresztúr nevű települések találkozójának megszervezéséért, a Kárpát-medence különböző térségeiből érkezett kulturális egyesületek bemutatkozási lehetőségéért, az együvé tartozás élményének erősítéséért.

"Ez a találkozó is a megbonthatatlan magyar egység mellett teszi le a voksot" - állapította meg a nemzetpolitikai államtitkár.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke üdvözlő beszédében kiemelte: a "kereszt" és "úr" fogalmakból alkotott településnév értékrendet, identitást jelöl, az ilyen nevű települések összefogása pedig az ott élők közös gyökereiről, összetartozásról is szól. A politikus szerint a Keresztúrok éves találkozója jó példa a közösségi kezdeményezések erejére, arra, hogy nem kell mindig a nagypolitikára várni, másrészt azt is jelzi, hogy a hagyomány nem egy kövület, hanem mindig változó "eleven szövet", amely élteti, építi a közösséget.

Kovács József, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének elnöke az összefogás erejét példázva megjegyezte: a Keresztúr nevű településen él a Kárpát-medencei magyarság másfél százaléka, Kovács Edit, a házigazda Maroskeresztúr polgármestere pedig megerősítette: a hétvégi rendezvénysorozatra érkezett küldöttségek - ha csak két napra is, de - több mint másfélszeresére növelték a településen a "magyar keresztúriak" számát.

A Marosvásárhellyel összenőtt Maroskeresztúr 5600 lakosa közül a tavalyi népszámláláson több mint 2300 vallotta magát románnak és csaknem 2100 magyarnak.


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI