MTI

A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök felszólal az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban 2023. május 17-én. Mellette balról Leo Varadkar ír miniszterelnök. MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula
A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök felszólal az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban 2023. május 17-én. Mellette balról Leo Varadkar ír miniszterelnök. MTI/Sándor-palota/Bartos Gyula


Keresztény konzervatív politikusként az a legfontosabb számomra, hogy az ukrajnai háborúban megtaláljuk az utat végső célunkhoz, az igazságos békéhez - mondta Novák Katalin köztársasági elnök az Európa Tanács állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján Reykjavíkban szerdán.

Novák Katalin rámutatott: ha az igazságos béke minden feltétele teljesül, az nemcsak a tűzszünetet teszi lehetővé, hanem a megbékélést magában foglaló fenntartható békét is.

A magyar köztársasági elnök aláhúzta: az Európa Tanács állam- és kormányfőinek "rendkívüli felelősségük van a béke előmozdításában és biztosításában az állampolgárok számára".

Novák Katalin üdvözölte, hogy 

egyre több vezető támogatja a "tisztességes és igazságos békét", amely szavai szerint "minden állampolgárunk egyetemes vágya".

Leszögezte: minden embernek joga van az élethez, azoknak is, akik háborús övezetben rekedtek.

Emlékeztetett, hogy az Európa Tanács központi szerepet játszik az emberi jogok védelme és előmozdítása terén, és sokat tett a demokráciáért, az emberi jogokért és az alapvető szabadságjogokért az elmúlt évtizedekben.

"Ezért ez a megfelelő idő és hely arra, hogy megfogalmazzunk egy határozott üzenetet: a békéhez való jog üzenetét" 

- mondta.

Novák Katalin a kisebbségek helyzetével is foglalkozott beszédében.

"Különös figyelmet kell fordítanunk rá, hogy a szabadságért folytatott küzdelem ne járjon a nemzeti kisebbségek jogainak csorbulásával" 

- hangsúlyozta.

Kiemelte: a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az európai együttműködés egyik alapja, amelyet nem lökhetünk félre.

Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta az idei a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.

Novák Katalin szerint ezen a csúcstalálkozón ünnepelni kellett volna, hiszen "gazdaságaink még sohasem voltak ennyire fejlettek, sikeresen kilábaltunk a koronavírus-világjárványból, megtanultuk, hogyan erősítsük meg közös értékeinket, és hogyan birkózzunk meg a kulturális, történelmi és nyelvi különbözőségekkel, amelyek annyira egyedivé és értékessé teszik Európát".

Ugyanakkor "sok régi és új kihívás igényli azonnali figyelmünket és követel cselekvést tőlünk: brutális háború tombol a kontinentális Európa területén, és békés életmódunk támadás alatt áll" - jegyezte meg.

"Oroszország őrült döntése, hogy megtámadja a Magyarország közvetlen szomszédságában található Ukrajnát, fenekestül felforgatta világunkat"

 - mondta a köztársasági elnök.

Novák Katalin szerint a háború egységes és határozott választ követel, hiszen "egy szuverén állam elleni fegyveres támadás és agresszió elfogadhatatlan". Hozzátette: a háborús bűnöket ki kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni.

A kétnapos izlandi csúcson a magyar államfő "baráti beszélgetést" folytatott Olaszország miniszterelnökével, Giorgia Melonival, illetve egyeztetett Emmanuel Macron francia elnökkel is. Emellett egyeztetett Maia Sanduval, Moldávia elnökével és Denys Smyhal ukrán miniszterelnökkel.

Forrás

MTI