Kárpátinfo hetilap


Munkálatok a fóliasátrakban
Munkálatok a fóliasátrakban


Aki fólia alatti hajtatással foglalkozik, az nagyon jól tudja, hogy tavasszal, az idő előrehaladtával, ahogyan javulnak az időjárási körülmények, emelkedik az éjszakai hőmérséklet, felgyorsulnak az események. A már meglévő növényeink intenzív fejlődésnek indulnak. Legyen az a fűtött fóliasátorban egy főnövény, vagy a fűtetlenben valamilyen elővetemény, akár a palántanevelő helyiségben kiültetésre váró másodnövény. Ezek az intenzív fejlődésnek indult növények maguk után vonják a megnövekedett aktuális tennivalókat, valamint megmutatják azokat a hibákat, amiket a termelő ilyenkor elkövetett, vagy elmulasztott. Ez az időszak általában az áprilisi hónapban kezdődik. Jelenlegi cikkünk ennek az időszaknak az aktuális tennivalóiról, valamint azokról a gyakoribb hibákról fog szólni, amelyek a leginkább előfordulnak ebben az időszakban.

Elsőként azokról a fóliasátrakról szeretnénk említést tenni, amelyek fűtéssel vannak ellátva. Az áprilisi hónapban, ezekben a létesítményekben általában az egyik és egyben legfontosabb munkafolyamat, az a klímaszabályzás. Nagyon sok múlhat azon, hogy ebben az időszakban mennyire kellő odafigyeléssel végezzük ezt a munkafolyamatot. Ugyanis a nem megfelelő klímaszabályozással tápanyag-felvételi zavarokat és fölösleges növényegészségügyi problémákat okozunk növényeinknek. Ezek a hibák pedig később súlyos összegekbe fájhatnak a termelőnek.

A fóliasátrak klímáját fűtéssel, szellőztetéssel, árnyékolással és párásítással szabályozhatjuk. Ebben az időszakban leginkább az első két klímaszabályozási lehetőségre kell összpontosítanunk, vagyis a fűtésre és a szellőztetésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy míg a gazdák túlnyomó része sikeresen megbirkózik a fűtés adta kihívásokkal és tudják biztosítani a megfelelő hőmérsékletet a termesztett növényeik számára, addig a másik klimatikus tényezővel (szellőztetéssel) nem bánnak kellő odafigyeléssel.

Fűtött fóliák esetében az áprilisi hónapra általában egy masszív, nagy lombozattal rendelkező növényállomány alakul ki. Legyen szó paradicsomról, uborkáról, paprikáról vagy egyéb más függőlegesen felfuttatott növényi kultúráról. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a növények intenzív fejlődésével, lombnövekedésével megnövekszik a növények párologtató felülete is, amely maga után vonja a sűrűbb és nagyobb felületen történő szellőztetést is. Ez idő tájt már nem elég az, hogy egész nap csupán egy keskeny sávon szétnyitjuk a belső takarást, vagy résnyire kinyitjuk a szellőző ablakokat, mint a kiültetést követő időszakban, amikor is még csak egy viszonylag kisméretű növényünk volt, minimális lombfelülettel. Ilyenkor már nagy hangsúlyt kell fektetnünk a mérsékletes klímaszabályozásra (szellőztetésre), és itt a hangsúly a mérsékletesen van.

Mivel fűtött létesítményről van szó és az áprilisi hajnalok még csípősek, a benti és a kinti hőmérséklet a reggeli órákban még nagyon eltérő lehet. Ezért nem tehetjük meg azt, hogy a reggeli órákban a felmelegedett növényállományunkra „rázúdítjuk” a hideg levegőt, mert ezzel komoly stresszt okozhatunk a növényeink számára. A mérsékletes szellőztetés nem más, mint fokozatos levegőcsere a kinti és a benti léghőmérséklet között. Ebben az időszakban a szellőztetést többlépcsősen, fokozatosan nagyobbodó szellőzőnyitásokkal végezzük el.

A fóliasátrak klímáját fűtéssel, szellőztetéssel, árnyékolással és párásítással szabályozhatjuk.
A fóliasátrak klímáját fűtéssel, szellőztetéssel, árnyékolással és párásítással szabályozhatjuk.

Ne feledjük azt sem, hogy borús, esős időben, ha „fájdalmas is”, egyszerre kell fűtenünk és szellőztetnünk annak érdekében, hogy elkerüljük a magas relatív páratartalomból adódó problémákat (kalciumhiány, terméselrúgás, szürke- és fehérpenész, didimella stb.).

A másik fontos munkafolyamat ebben az időszakban az öntözés. Ilyenkor a termelők körében nagy dilemmát okoz az, hogy mennyit is öntözzenek? Ugyanis ebben az időszakban, amikor a fűtött fóliáinkban egy nagy zöldtömeggel és terméssel rendelkező növényállományunk van, akkor a megnövekedett párologtató felülethez megnövekedett vízfelvétel párosul. Igaz ez abban az esetben, ha napos, meleg időről van szó, mert borús, esős időben minimálisra csökken e növények vízfelvétele. Gyakori hibának számít az is ebben az időszakban, hogy borús, esős időben ugyanolyan, vagy hasonló intenzitással öntözik ezeket a növényeket, mint napos időben, amelyből szintén számtalan probléma adódhat (gyökérpusztulás, termésrothadás, kórokozók felszaporodása stb.).

Még az öntözésnél maradva megemlítenénk egy másik gyakori hibát, amit el szoktak követni a termelők, ez pedig nem más, mint az öntözővíz „meglangyosítása”. Első hallásra nem is tűnik olyan veszélyesnek az elképzelés, sőt a termelő csak azt szeretné, hogy a növényének minél jobb legyen, és nem akarja a kútból feljövő 13 °C-os vízzel öntözni a növényállományát. Ezt a „langyosítást” meg is teheti például az öntöző tartályba, vagy tartály alá vezető fűtéscsővel, amellyel el tudja érni azt a kedvező hatást, amit szeretne, azaz langyos (kb. 20 °C-os) vízzel öntözni a növényeit. A hiba akkor szokott megtörténni, amikor a termelő ezt a „langyosítást” a kazánból vett forró vízzel akarja megoldani. A kazánból vett víz egy olyan kémiai folyamaton megy keresztül, amely nagyon károsan hat a növények gyökérrendszerére, ezért ezt a megoldást messziről kerülni kell!

A fűtött fóliasátrakban a fűtésen, szellőztetésen, öntözésen túl a másik nagy munkafolyamat az áprilisi hónapban a zöldmunkák elvégzése, vagyis az, amikor a növényeinken sebeket ejtünk. Ez a munkafolyamat termésszedésből, kacsolásból, levelek felszedéséből vagy tetejezésből áll. Ezeket a munkafolyamatokat leginkább a délelőtti órákra időzítsük, hogy legyen elegendő idő a sebek gyógyulására. Ha ezeket betartjuk, akkor szintén sokat tettünk annak érdekében, hogy kevesebb növényvédelmi kezelésre legyen szükségünk.

Cikkünk folytatásaként megtudhatjuk azt is, hogy az áprilisi hónapban milyen tennivalók vannak a fűtetlen (hideg) fóliákban, és mikre kell leginkább odafigyelni annak érdekében, hogy a munkánk gyümölcsöző legyen.

Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány, 
Nagy Éva falugazdász