Origo
Megosztás


Egy most megjelent tanulmány új megvilágításba helyezte a Szaúd-Arábiában talált, „musztatil" néven ismert őskori emlékműveket. A homokkő falakból készült őskori emlékek Szaúd-Arábiának északnyugati részén találhatók. A kutatást a perthi Nyugat-Ausztráliai Egyetem régészei és munkatársai a The Royal Commission for AlUla (AlUla királyi bizottság) közreműködésével végezték, amelynek során feltártak egy musztailt AlUla városának közelében.

A musztatil, magyarra fordítva „téglalap" jellemzően homokkőből készült falakkal rendelkezik, amelyek egy hosszú központi udvart vesznek körül. Hosszuk húsu és több mint hatszáz méter között mozog, a falak magassága pedig egységesen 1,2 méter. A szakemberek eddig több mint 1600 musztatilt azonosítottak, elsősorban Szaúd-Arábia északi részén, amelyeket körülbelül 7000 évvel ezelőtt építettek - írja az origo.hu.

Az AlUla közelében található, 140 méter hosszú musztatil tanulmányozása a szakemberek szerint arra utal, hogy ezeket az épületeket rituális célokra használták, és állati áldozatokat mutattak itt be.

A tudósok az elemzés során összesen 260 állati koponya- és szarvtöredéket azonosítottak, amelyek elsősorban házi szarvasmarhától, valamint házi kecskétől, gazellától és kisebb kérődzőktől származnak.

A maradványok nagy részét egy függőleges kő mellett csoportosítva találták, amelyet szent kőként értelmeztek, és amelyeket a korabeli társadalom tagjai élőnek hittek vagy úgy gondolták, hogy általa eljuthatnak egy istenséghez.

A maradványok szénizotópos elemzése szerint a szent kő az egyik legkorábbi ilyen azonosított tárgy az Arab-félszigeten, miközben a csontok a szarvasmarhák háziasításának legkorábbi bizonyítékai közé tartoznak Észak-Arábiában.

Az állati szarvak és a felső koponyaelem rituális lerakása a musztatilban a hit és a gazdasági életmód mélyreható kereszteződésére utal Észak-Arábiában a késő neolitikum idején

– mondták a kutatók a írja a HeritageDaily online tudományos portálnak. – E két aspektus egybefonódása mélyen gyökerező ideológiai összefonódásra utal, amely hatalmas földrajzi távolságon keresztül is közös maradt, és ami egy sokkal jobban összekapcsolódó tájra és kultúrára utal, mint azt korábban feltételezték a neolitikum északnyugat-arábiai időszakára vonatkozóan.

A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány arra is rámutat, hogy a csapat több fázisú, rituális áldozatokra is bizonyítékokat talált a musztatil, köztük egy felnőtt férfi temetkezésre, ami arra utal, hogy a lelőhely a zarándoklatok vallási célpontja lehetett.



Forrás