Origo
Megdöbbentő felfedezés: hatalmas, szabályos piramist találtak egy jégmezőn
piramis.jpg


Piramisszerű építményeket rejthet az Antarktisz jeges sivataga? Döbbenetes fotók láttak napvilágot, amik aztán futótűzként kezdtek terjedni az interneten. Egyesek eltűnt civilizációt, mások földönkívülieket sejtenek a háttérben. De mit mond a tudomány?

A Google Earth műholdfelvételein is látható piramisszerű képződménynek nincs hivatalos neve, de már egy ideje tudnak róla a szakemberek; eredetileg 1935. november 23-án fedezte fel egy amerikai repülőgép-pilóta, Lincoln Ellsworth, amikor éppen az antarktiszi Ellsworth-hegység déli része felett repült. A képződmény a becslések szerint nagyjából 1300 méter magas, és szokatlanul meredek oldalaival csakugyan egy piramisra emlékeztet - írja az origo.hu

Az összeesküvés-elméletek híveinek fantáziáját természetesen beindították a látottak. A tudományszkeptikusok szerint az Antarktiszon felfedezett, piramis alakú sziklatömböt több millió éve építhette egy miénknél fejlettebb, mára eltűnt civilizáció.

Az tényleg igaz, hogy az Antarktisz a régmúltban barátságosabban nézett ki, mint manapság; 100 millió éve buja esőerdők borították, olyan növények, amelyek ma Új-Zélandon találhatók.

A geológusok szerint azonban szó sincs mesterséges szerkezetről, a természet egyedülálló alkotásával van dolgunk.

Hogyan hoz létre a természet piramisokat?

Ez csak egy hegy, amely úgy néz ki, mint egy piramis. A piramisformák nem lehetetlenek - sok hegycsúcs részben piramisnak tűnik, de csak egy-két ilyen oldaluk van, ritkán négy"

- mondta Eric Rignot, az irvine-i Kaliforniai Egyetem földtudománnyal foglalkozó professzora.

A természetes piramisok eróziós folyamatok révén alakulnak ki. A hó vagy a víz napközben feltölti a hegységben lévő repedéseket. Amikor leszáll az éj és a hőmérséklet erőteljesen lecsökken, a víz megfagy, a jég tágulásával pedig a repedések még szélesebbé válnak. Ez a fagyás-olvadás okozta erózió számtalanszor megtörténik, így a repedések egyre nagyobbak lesznek, végül hatalmas sziklatömbök törnek le a hegyről.

A folyamat piramisszerű struktúra kialakulásához vezethet.

Ilyen módon jött létre például a Matterhorn is, ami az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsa.

Forrás