Origo
Árpád-házi hercegnő a vatikáni kódex titokzatos főszereplője
Árpád-házi hercegnő a vatikáni kódex titokzatos főszereplője


Több mint százéves tudományos vitára tett pontot Peter Schreiner, a bizánci kor szakértője, aki a magyarországi Anna hercegnővel azonosította a Vatikáni Könyvtár egyik kódexének mostanáig titokzatos főszereplőjét a La Repubblica olasz napilap szerint.

Az újság kulturális rovata hosszú cikkben adta hírül az úgynevezett bizánci királylány titkának megfejtését, akinek egészen mostanáig ismeretlen volt a neve és a származása. A titokzatos történelmi személyiség a Vatikáni Könyvtár egyik görög nyelvű, sokat kutatott kódexének főszereplőjeként volt ismert - írja az origo.hu.

Az 1272-re datált kézirat annyit árult el, hogy egy nyugati hercegnőről van szó, aki egy keleti, bizánci trónörököshöz ment feleségül.

A kódexet a 17. századtól a vatikáni könyvtáros, Leone Allacci tanulmányozta, majd 1901-ben a német Josef Strzygowski írt róla, de nem jutott el a történelmi szereplő pontos azonosításáig. Végül a rejtélyt Peter Schreiner bizantinológus, a kor egyik legismertebb kutatója, a kölni egyetem professzora oldotta meg, aki a titokzatos hercegnő személyét és a kézirat keletkezésének pontos körülményeit is felfedte.

A hercegnő szerinte nem más, mint magyarországi Anna, V. István lánya,

aki 1272-ben érkezett Konstantinápolyba, hogy feleségül menjen a későbbi II. Andronikoszhoz.

A hét pergamenlevélből álló kézirattöredék tulajdonképpen egy középkori verses-képes album, amely részletes leírást ad a leánykérésről, a Konstantinápolyba való érkezésről, a házassági szertartásról. A középpontban a külföldről érkezett hercegnő szerepel, aki a bizánci császár fiának felesége lett. Anna hercegnő alig 13 évesen ment férjhez, és a kódexben megőrzött vers, valamint annak illusztrációi nászajándék gyanánt készültek rögtön az esküvő után. 

Anna annak a II. Andronikosznak az oldalán élte le életét, aki a keleti birodalom felvirágoztatásáról, reneszánszáról ismert. 

A tudományos eredményeket a Collegium Hungaricum római magyar kulturális intézetben mutatták be a Vatikáni Könyvtárral közösen rendezett konferencián. A kézirat széleskörű tudományos bemutatása és feldolgozása 2024-ben jelenik meg a Vatikáni Könyvtár sorozatában tizenhét európai kutató hozzájárulásával, Peter Schreiner, valamint Németh András, a könyvtár görög kézirati kurátora és Vasiliki Tsamakda művészettörténész szerkesztésében. A kéziratot idén az MTA Könyvtár és információs Központ támogatásával restaurálták.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás