MTI

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a tanácskozás fővédnöke beszédet mond a IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák című tudományos konferencián a Magyarságkutató Intézetben 2023. december 1-jén. Az asztalnál Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója. MTI/Soós Lajos
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a tanácskozás fővédnöke beszédet mond a IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozatok és közösségi identitásformák című tudományos konferencián a Magyarságkutató Intézetben. MTI/Soós Lajos


A legfontosabb identitásképző elemünk a magyar nyelv - fogalmazott Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontja IV. Magyar nyelvjárások napja - Nyelvjárásváltozások és közösségi identitásformák című konferenciájának pénteki megnyitóján.

Szili Katalin, a tanácskozás fővédnöke kiemelte: a mi felelősségünk abban rejlik, hogy hogyan tudjuk megtartani a magyar nyelven belüli diverzitást. "Fontos számunkra, hogy a 21. században megőrizzük azt, ami a saját kincsünk" - tette hozzá.

Kányádi Sándort idézve a miniszterelnöki főtanácsadó hangsúlyozta: "egyetlen hazánk a magyar nyelv", amit jól mutat, hogy például a tengerentúli diaszpóra magyarsága megmaradásának legfontosabb eleme a magyar nyelv - mondta.

A magyar nyelvjárások december 1-jei megünneplésének szimbolikus üzenete is van, hiszen 1918. december 1-jén született meg a Románia és Erdély egyesítését kimondó gyulafehérvári nyilatkozat - emlékeztetett Szili Katalin.

Mint mondta, fel kell mutatnunk, amit a szomszédos országok sokszínű kultúráihoz hozzátettünk, miközben mi, magyarok is elismerjük államalkotó tényezőként a saját nemzetiségeinket, vele az ő identitásukat és kultúrájukat.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója kiemelte: a tájnyelvek a magyar nyelv gazdagságát mutatják fel, rendkívül jelentősek a magyar nyelv fejlődésében és a nemzeti identitás egyik legfontosabb alappillérét jelentik.

A tanácskozás gondolata elősegíti a Kárpát-medence népeinek az együttélését, megbékélését, a történelmi-kulturális sérelmek orvoslását abban az időszakban, amikor nagyon sok olyan gondolat nyer teret, amely az emberek és népek megosztását célozza meg - fogalmazott a főigazgató.

"A magyar hagyományoknak, a magyar kultúrának a folytonosságát jelenítik meg a nyelvjárások" - mondta Kásler Miklós.

Az Anyanyelvápolók Szövetsége azt vallja, hogy a tájnyelvi beszéd érték, mely az anyanyelvi kultúrát színesíti - fogalmazott Juhász Judit, a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a magyar nyelvnek a kisebbségi közösségekben a maga teljességében, sokféleségében és egységében, földrajzi és társadalmi kiterjedésében, természetes és szabad használatában kell megmaradnia.

Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója kiemelte, hogy a nyelvjárások nem csak fontos nyelvtörténeti, hanem egyben kiemelkedő jelentőségű folklór források is.

"Számos olyan területe van a Kárpát-medencének és a diaszpóra magyarságának is, ahol a nyelvjárási identitás akár kizárólagos magyar identitás is lehet és ha ez az identitás elvész, azzal a nemzeti identitás vész el" - hangsúlyozta Pomázi Péter.

A pénteki, immáron negyedik alkalommal megrendezett konferencia szervezői által küldött írásos összegzés szerint a rendezvény során a szakterület legkiemelkedőbb Kárpát-medencei tudósai tartanak előadásokat. A tanácskozás fő - nyelvjárásváltozások és közösségi identitásformák - témájához kapcsolódóan az előadások többek között az újabb nyelvjárási digitális és nem digitális korpuszokat, tájnyelvi szakmai és módszertani kiadványokat, valamint nyelvjárási szépirodalmi és lexikográfiai kezdeményezéseket mutatnak be.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI