Origo
Megosztás
Több, mint 100.000 darab több száz éves érem készletet fedeztek fel Japánban
Több, mint 100.000 darab több száz éves érem készletet fedeztek fel Japánban


A több, mint 100.000 éremből álló készletet harcosok temethették el több száz évvel ezelőtt. - írja a Live Science.

Japánban régészek körülbelül 100.000 darab masszív, elrejtett érmét tártak fel Maebashi városban, Tokiótól körülbelül 100 kilométerre északnyugatra. A készletet egy gyár építése előtti feltárások során találták. Eddig csak 334 érmét vizsgáltak meg, a legrégibb Kínából származik Kr.e. 175-ből, és a legújabb érme Kr.u. 1265-ből. Az érméket 1.060 csomagban találták és mindegyik csomag körülbelül 100 érmét tartalmazott. A legrégibb érmén a kínai "Banliang" bevésés van. A Banilang érméket gyakran készítették Kínában körülbelül 2.200 évvel ezelőtt, és a bevésés azt jelenti: fél uncia (2.835 gramm) - írja az origo.hu.

Számost érme készletet találtak már Japán szerte, köztük ennél is nagyobbakat. Elásott érmék rejtekhelyeit, melyek a 13-16. századi japán középkorból származnak, találtak sok helyütt a félszigeten. A japánok a 17. században kezdték el saját fém pénznemüket gyártani, melyeket kínai pénzérmék után mintáztak: négyszög lyuk volt az érmék közepén. A lyukakat használták: A lyukakon nagy mennyiségű érmét tudtak összefűzni, általában zsinóronként 100 érmét. A japánok a 10. század közepéig gyártottak saját érméket, de abbahagyták a gazdasági változások és egy nem megfelelő vörösréz érc kínálat miatt, s néha inkább a kínai érméket használták.

Nem kizárt, hogy sok érme az Északi Song dinasztiából (960-1127). származik. Az Északi Song dinasztia nagy mennyiségű érmét gyártott, de miután egy nomád csoport, a Jurchen csoport lerohanta őket a 12. század elején, érméik értéküket vesztették és az emberek inkább arra használták, hogy külföldi árut vásároljanak.

Miért ásnak el egy készletet?

Számos érme készletet találtak Japánban, de hogy miért ásták el az vitatéma a tudósok között. A készletek funkcionálhattak bankként. Egy másik elmélet, hogy a felhalmozásnak szimbolikus jelentsük volt, lehetséges, hogy vallási. Egy másik ötlet, hogy a japánok ásták el háborús időkben. A készletek nehezek és terjedelmesek, hogy az ember magával vigye, ha menekülnie kell az ellenséges hadsereg elől. De vannak tudósok, akik azt vetik fel, hogy az érméket az isteneknek való felajánlásként temették el. Nincs tudományos konszenzus.

Ki és mikor temette el az érméket?

Lehet, hogy a tudósok meg tudják határozni mikor ásták el a készletet, s talán, hogy kik. A legkésőbbi érme 1265-ből származik, ami azt sugallja, hogy a kincset nem sokkal ezután helyezhették el. Ez a Kamakura periódusra esik, egy olyan időszakra, amikor a japán harcosok nagyobb szerepet vállaltak, és létrehozták a sógunátust (egy olyan rendszer, amelyben a császár ténylegesen megengedte egy sógunnak (katonai vezető), hogy kormányozzon; központjuk Kamakura volt, mely a jelenlegi Tokióhoz közel helyezkedik el. A készlet helyszíne és időszaka azt sugallja, hogy harcosok helyezhették el a régióban. De lehet, hogy még korai a kincs datálása, mert még keveset vizsgáltak és tartalmazhat 1265-nél későbbi érméket. Gyakoribb a nagy rejtett kincsek esetén, mint amilyen a Maebashiban talált, hogy 14. századiak, amikor a hadviselés gyakoribb volt, mert a Kamakura összeomlott.

Az érmék közül néhány a Maebashi kulturális védelmi részlegének előcsarnokában van kiállítva.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás