Origo
Megosztás
Lassan a sörtől is elbúcsúzhatunk a klímaváltozás miatt?
Lassan a sörtől is elbúcsúzhatunk a klímaváltozás miatt?


Érdemes idézőjelesen a korsókba kapaszkodni, mert egy friss tanulmány szerint a klímaváltozás nem csak a sör mennyiségének fogyatkozását eredményezheti, hanem az ital jellegzetes ízének elvesztését is. Az éghajlatváltozás ugyanis melegebbé és szárazabbá teszi Európát, ami befolyásolja a komló minőségét, amely a sörfőzés egyik kulcsfontosságú összetevője. Az előrejelzések szerint 2050-re a komlótermés 18 százalékkal, és a komló alfasavtartalma – a sör keserűségét adó esszencia – 31 százalékkal csökkenhet.

Az éghajlatváltozás komoly következménnyel járhat

Nem ez az első, olyan népszerű termék, amelyet az éghajlatváltozás fenyeget. Egy 2019-es tanulmány szerint a tequila fő összetevőjének, az agavénak a terjesztése és termesztése is megszakadhat - írja az origo.hu

Egy másik, 2016-os tanulmány szerint a csokoládé 2050-re szintén luxuscikké válhat, amely arra mutat rá, hogy a kakaó betakarítása egyre nehezebb lesz az evapotranszspiráció miatt. 

Utóbbi egy adott termőhelyi (ökológiai) egység vízfogyasztása, amely magában foglalja a felszíni párolgást, vagyis az evaporációt, valamint a vegetáció által felhasznált és kibocsátott transzspirációs víz együttes mennyiségét. Most úgy tűnik, hogy még a nyári „alapélelmiszer", a sör sincs biztonságban.

Tanulmányukban Martin Mozny és munkatársai 1971 és 2018 között gyűjtöttek adatokat a komlóhozamokról és az alfa-tartalomról Németország, Csehország és Szlovénia sörkomlótermő régióinak 90 százalékából. Eszerint

az 1994 előtti évekhez képest a komló érése ma már húsz nappal korábban kezdődik, a komlótermelés pedig évente hektáronként 0,2 tonnával csökkent.

A tudósok ezután a múltbeli adatokat az éghajlati modellekkel kombinálták: becsléseik szerint 2050-re a komlótermés és az alfahalmaztartalom 4-18 százalékkal, illetve 20-31 százalékkal fog csökkenni. A legnagyobb visszaesés a déli komlótermő régiókban, például a németországi Tettnangban várható, a hőmérséklet emelkedése és a gyakori és súlyos aszályok miatt.

A tanulmányunk egyik mellékmotívuma az volt, hogy bemutassuk, hogy az éghajlatváltozás még azok számára is fontos lehet, akik azt hiszik, hogy nem számít

– mondta Miroslav Trnka, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.

Hozzátette: valóban olyan változásokat látnak, amelyek hatással vannak az általuk értékelt dolgokra, például a sör ízére. Az éghajlatváltozás tehát komoly következménnyel járhat.

Sör és klímaváltozás

A sör a világ harmadik legtöbbet fogyasztott itala, amit csak a víz és a tea előz meg. A hagyományos sörfőzés Közép-Európában legalább a neolitikumig (Krisztus előtt 3500-3100) nyúlik vissza.

A Nature folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz, az árpa és az élesztő mellett komlóra is szükség van a sör állagának kialakításához. Ennek aromája a keserűsavtartalomból és számos más vegyületből, köztük illóolajokból származik. 

Az alfa keserűsavakban bekövetkező változások viszont befolyásolják a komló minőségét, és a közelmúltban megfigyelhető volt egy olyan fogyasztói trend, amely a kiváló minőségű terményekre támaszkodó söraromák és -ízek iránti preferencia irányába mutat. 

A kézműves sörök népszerűségének növekedése által felerősített tendencia ellentétben áll az alacsonyabb alfa-tartalom, vagyis a most elsősorban keresett, kevésbé keserű sörök iránti korábbi kereslettel.

Mivel a kiváló minőségű komló termesztése a megfelelő környezeti feltételekkel rendelkező kis régiókra korlátozódik, nagy a kockázata annak, hogy a termelés nagy részét érinti az éghajlatváltozás

– írják tanulmányukban a szakemberek. – A komlótermelők már most is reagálnak erre, több változtatást hajtanak végre a termelésben.

Így például áthelyezik komlótermesztő kertjeiket magasabb fekvésű, jobb vízellátottságú völgyekbe, valamint öntözőrendszereket építenek ki és ellenállóbb fajtákat nemesítenek. Mindez összhangban van a hasonló alkalmazkodási intézkedésekkel, amelyeket a bortermelésben széles körben alkalmaznak, amely szintén veszélyeztetett terméknek számít az egyre melegedő világ miatt.

A tanulmány végül arra következtet, hogy mivel az előrejelzések szerint a mezőgazdasági aszályok Dél-Európában nagy valószínűséggel, Közép-Európában pedig közepes valószínűséggel fognak növekedni, az aromakomló termőterületét a jelenlegi termőterülethez képest 20 százalékkal kell bővíteni. 

A szakemberek úgy vélik, ezzel kompenzálni lehet az alfatartalom (és/vagy a komlótermelés) jövőbeli csökkenését.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás