Origo
Megosztás
A rúnakövek szerint egy nő lehetett a leghíresebb viking
A rúnakövek szerint egy nő lehetett a leghíresebb viking


Kékfogú Harald vagy I. Harald Gormssont a leghíresebb viking vezérként tartják számon, akit Dánia népének egyesítéséért ünnepeltek 958-tól 985-ig tartó uralkodása alatt. A legújabb kutatásokból kiderült azonban, hogy egy másik, elismert uralkodó megelőzte őt, akinek nevét és cselekedeteit még több viking rúnakövön szerepeltették: ő nem más, mint Kékfogú Harald édesanyja, Thyra.

Négy rúnakövön is említik a nevét

A Dánia első ismert királynőjének szentelt két rúnakőcsoport elemzése arra utal, hogy Thyra egykor még nagyobb köztiszteletnek és közkedveltségnek örvendett, mint Kékfogú Harald vagy a férje, „Gorm, az Öreg", akinek neve csak egyetlen kövön szerepel - írja az origo.hu.

A korabeli tudósok Thyra uralkodásának tulajdonítják a dániai erődítmények bővítését, amelyeknek sikerült visszatartaniuk a német inváziót. 

Ezt leszámítva azonban a története egy kicsit rejtélyes. Egyelőre nem tisztázott, hogy kik voltak a családtagjai, honnan jöttek, vagy hogyan uralkodott királynőként.

Történelmileg a vikingek történetében betöltött szerepét pusztán „mellékes" kérdésként kezelték. Ám néhány szakember most úgy gondolja, hogy ez nem is állhatna távolabb az igazságtól.

Thyra említése nem kevesebb, mint négy rúnakövön szerepel, ami páratlannak számít a viking kori Dániában

– mutattak rá a Dán Nemzeti Múzeum, a Svéd Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal és a Nyugat-Svédországi Megyei Közigazgatási Hivatal kutatói. – Az aktuális elemzések és a rúnakövek földrajzi eloszlása együttesen arra utal, hogy Thyra a dán birodalom „összeállításának" az egyik kulcsfigurája volt, amelyben ő maga is aktív szerepet játszott.

A Jellingben – a viking monarchia királyi székhelyén – talált emlékkövek egyik csoportján Thyráról mint „Dánia erejéről/megmentőjéről" emlékeznek meg. Eközben a Jelling közelében található, Ravnunge-Tue kövek néven ismert rúnakövek egy másik csoportja szintén megemlít egy Thyra nevű személyt, és úgy utal rá, mint egy „hölgyre" vagy „királynőre".

Nagyobb hatalma volt, mint vélték

A kutatók most azt gyanítják, hogy Thyra ezen két említése egy és ugyanazon személyre utal. Találtak ugyanis egy összekötő fonalat a két kőcsoport között. A 3D-s szkennelések, a faragási technikák és a rúnák alapos elemzése arra utal, hogy mindkét helyen egy-egy követ Ravnunge-Tue, a kor híres faragója vésett.

A dán hagyomány szerint a rúnaköveket élénk színűre festették, és olyan központi helyeken, mint például sírhalmokon, keresztutakon vagy temetkezési helyeken állították fel, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy pontosan úgy nézzenek ki, mint a hajók.  

Az Antiquity tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint egy személy tisztelete jeléül általában csak egyetlen rúnakövet állítottak, és ez a legtöbbször férfi volt. Tény, az eddig talált kevesebb mint rúnakövek közül csak tízet szenteltek nőknek, és ezek közül négyet Thyra tiszteletére.

Ha elfogadjuk, hogy a rúnakövek a státusz, a származás és a hatalom gránitszerű megnyilvánulásai voltak, akkor feltételezhetjük, hogy Thyra valóban királyi, jütlandi származású volt

– mondták a szerzők a ScienceAlert online tudományos portálnak, utalva Jütlandra, az északnyugat-európai félszigetre, amely Dániát is magában foglalja. – Ezek a kitüntetések egy erős, befolyásos nőre utalnak, aki saját jogán rendelkezett státusszal, földdel és hatalommal.

Ennek nyomán a kutatóknak újra meg kell vizsgálniuk egy üres sírhelyet, amely Thyra jellingi rúnaköveinek közelében található. Eddig ugyanis azt feltételezték, hogy ebben a sírban egykor Gorm holttestét helyezték el, de valójában

Dánia első királynőjének végső nyughelyét jelölheti.

Az elmúlt években a régészek megerősítették, hogy a női viking harcosok a férfiak mellett harcoltak. Most már lehetségesnek tűnik az is, hogy valamikor egy nő vezette őket.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek




Forrás