MTI

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023/2024-es programszakaszának megnyitóján előadást tart a magyar nemzetpolitikáról Budapesten, az Aranytíz Kultúrházban 2023. szeptember 6-án. MTI/Hegedüs Róbert
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kőrösi Csoma Sándor-program és a Petőfi Sándor-program 2023/2024-es programszakaszának megnyitóján előadást tart a magyar nemzetpolitikáról. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert


Magyarország kormányának nemzetpolitikája a felelősségviselésen nyugszik, amit számos, az elmúlt bő évtizedben meghozott intézkedés mutat - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Siklósón.

Potápi Árpád János a Baranya Vármegyei Önkormányzat ünnepi közgyűlésén Duray Miklós felvidéki írót idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a "nemzetünk hagyományai szerinti összetartozásán túl létezik az összetartozásnak más mértéke is: a közös felelősségérzet".

Magyarország kormányának nemzetpolitikája is hasonló értékrend mentén bontakozott ki: a felelősségviselésen nyugszik. Ezt mutatja "a több mint egymillió meg-, vagy visszaadott állampolgárság", a külhoni magyarsággal való folyamatos kapcsolattartás, a külhonba és a diaszpórába irányuló támogatás, a szülőföldön való megmaradás segítése - közölte az államtitkár.

Kijelentette: a felsoroltak abból a tényből táplálkoznak, hogy Magyarország felelősséget visel a magyar nemzetért, éljenek annak tagjai bárhol a világban.

Az összetartozásnak ez a mértéke tiszteli hagyományainkat, őrzi nemzeti és kulturális értékeinket, büszke elért eredményeinkre, miközben a jövő talán még meg sem született magyarságára is gondol - jelentette ki. Hozzátette: ez a felelősségviselés a kárpátaljai magyarok megsegítésében is megmutatkozott.

A politikus hangsúlyozta: bár a világjárvány, a háború és a nyomában kibontakozott szankciós válság miatt nehéz, mégis mindent meg kell tennie Magyarországnak az elmúlt tizenhárom évben elért eredmények megtartásáért, mert azok "stratégiai jelentőségűek".

Kifejtette: ezek nyomán a nemzet ma az elmúlt száz év legjobb éveit tudja maga mögött. A nemzeti összetartozás tudata és érzése történelmi léptékben mérve is páratlanul erős.

Fontosnak nevezte, hogy az összetartozás, a képesség az együttgondolkodásra, a készség a közös tervezésre megmaradjon a magyarságban. Ehhez az is segítséget nyújt, hogy a kormányzat és az önkormányzatok között harmonikus a viszony - mondta. Hozzátette: "a 2024-ben tartandó önkormányzati választásokra erre tekintettel is érdemes felkészülni".

Arra buzdította hallgatóságát, hogy a közös felelősségviselés szellemiségében gondoskodjanak közösségeikről, a "jelenvaló és az elkövetkezendő nemzedékekre is tekintettel".

Kijelentette: ezen az úton járva Baranya meg tudja őrizni azt a szellemi és kulturális potenciált, amellyel évszázadok óta rendelkezik és képes lesz kibontakoztatni azokat a XXI. század következő évtizedeiben is.

Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Vármegyei Önkormányzat elnöke beszédében kiemelte: az ünnepség a múlt-jelen-jövő együttest mutatja fel és reális célt, motivációt ad a tovább lépésre.

Felidézte: a dél-dunántúli régió az 1990 utáni politikai, gazdasági folyamatoknak az egyik nagy vesztese volt, Baranya pedig a 2000-es évekre az ország és az unió egyik leghátrányosabb térségének számított.

A térség ugyanakkor fejlődésnek indult az elmúlt években, amikor a régió gazdaságfejlesztését komplex módon eltervező zóna programot kidolgozták. Egyben lefektették azokat az alapokat, amelyek most visszaköszönnek a kormányzati területfejlesztési elképzelésekben - mondta.

Jelenleg a kormányzati támogatás biztosítja, hogy az M6-os autópálya kiépüljön a horvát határig, Mohácsnál megépüljön az új Duna-híd, valamint a mohácsi közforgalmú kikötő; e fejlesztések pedig segítenek abban, hogy Baranya a földrajzi elzártságából kiszabaduljon - jelentette ki.

Beszámolt arról, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz vármegyei fejlesztési programban Baranya települései 173 pályázaton több mint 36 milliárd forint támogatást nyertek el. Így a vármegye legnehezebb helyzetben lévő térségei - az Ormánság és a Hegyhát - is felzárkózhattak.

A jövőt illetően azt mondta, hogy a kormány új területfejlesztési stratégiájának kiemelt kedvezményezettje a dél-dunántúli régió, és benne Baranya, amely így egy "új korszak küszöbére" érkezett, amely számos lehetőséggel kecsegtet.

A pénteken Siklóson rendezett Vármegyenapon adták át a helyhatóság kitüntetéseit, díjait. A kisvárosban a nap során és szombaton tartják a helyi termékeket, kulturális értékeket bemutató baranyai Értékfesztivált is, amelynek keretében - egyebek mellett - koncerteken, családi programokon, vehetnek részt az érdeklődők.


 


Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek


Forrás

MTI