Origo


A cukorbetegség, a rákos megbetegedések és a COVID-19 pozitív megbetegedések kiszaglásától kezdve az ürülék iránti undorító érdeklődésig minden ebtulajdonos tudja, hogy a kutyáknak kiemelkedően jó a szaglásuk. A kutatók azonban meglepődtek, amikor új tanulmányuk során meglátták a „szagvezeték" puszta mértékét négylábú társaink agyában.

Erica Andrews, a Cornell Egyetem állatorvosi kutatója és munkatársai úgynevezett diffúziós MRI-vizsgálatok segítségével feltérképezték a kutyák (Canis familiaris) szaglási útvonalait - írja az Origo.

Ez a technika a molekulák, például a víz áramlásának különbségeit használja fel a szöveti struktúrák összetett térképének létrehozásához. 

A The Journal of Neuroscience tudományos szaklapban publikált adatok alapján a csapat 3D-s térképeket készített a kutyák agyának idegpályáiról, és kiterjedt fehérállományt követett nyomon, amely összeköti a szagló agyi régiókat, feltárva a kutyák szagló- és látórendszere közötti hatalmas, korábban ismeretlen információs útvonalat.

Soha nem láttuk ezt a kapcsolatot az orr és a nyakszirti lebeny, funkcionálisan a kutyák vizuális kérge között, egyetlen fajban sem – magyarázta Pip Johnson, a Cornell Egyetem neuroimaging kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Nagyon következetes volt: ezek a traktusok méretüket tekintve valóban drámainak látszottak az emberi szaglórendszerben leírtakhoz képest, amelyek jobban hasonlítanak ahhoz, amit a mi látórendszerünkben látnának.

Hozzátette: valószínűleg ez teszi lehetővé, hogy „okos kutyabarátaink" rendkívül jól működjenek, még akár látás nélkül is.

A vak és látássérült kutyák például továbbra is vissza tudják hozni az eldobott labdát.
Ez csodálatos, hiszen a kiképzésen résztvevő kutyák és a kereső ebek viselkedése alapján több tudós feltételezte már, hogy ez a kapcsolat létezik, de senki sem tudta bizonyítani – mondta Laura Sandersnek, Eileen Jenkin nyugalmazott katonai állatorvos, aki nem vett részt a tanulmányban.

Egy kutya orra önmagában is lenyűgöző: több mint 220 millió szagérzékelő sejtje van, míg az embernek csupán körülbelül 50 millió.

Az ebek ezzel a szervvel képesek kialakítani a térérzékelést, leolvasni a kémiai kommunikációt, érzékelni a hangulatunkat és követni mindenféle dolgot, beleértve a gyenge hőforrásokat is.

Tehát ezek az "extra kapcsolatok" összeadódnak. 

Míg amikor mi belépünk egy szobába, elsősorban a látásunkat használjuk annak meghatározására, hogy hol van az ajtó, ki van a szobában, hol az asztal. Az új tanulmány szerint a kutyák viszont integrálják a látásukat abból a szempontból, hogy hogyan tanulnak a környezetükről és miként tájékozódnak benne.

Forrás