Kárpátinfo hetilap


Megosztás
Évadzáró a Nagyberegi Tájházban - Luca-búza és mátkagombóc
luca_nap_beregi_tajhaz.jpg


Nem mindennapi dolgokat hallhattak azok az iskolások, akik december 13-án ellátogattak a Nagyberegi Tájházba. A Pro Cultura Subcarpathica szervezésében ezúttal ugyanis a Luca-napi népszokásokkal ismerkedhettek, amibe egy kis „boszorkánykodás” is belefért. A nagyberegi kisiskolásokat Gál Adél programfelelős fogadta, aki igencsak élvezetesen mesélt a Luca napjához kötődő népszokásokról, hiedelmekről.

A népi hiedelem szerint Luca-napján a leghosszabb az éjszaka, így a gonoszoknak, bűbájosoknak bőven van idejük arra, hogy megrontsák az embereket. Így nemhiába nevezik boszorkányos napnak a december 13-át. Ekkor készül a Luca széke és vetik a Luca búzát. Ez utóbbit a néprajzos vezetésével a gyerekek el is készítették, amit aztán haza is vihettek. Gál Adél elmondta, hogy a kis tálkába szórt búzát a háziasszony karácsony napjáig öntözgette, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre.

Belsejébe mécsest, gyertyát helyeztek. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

A hiedelmek szerint ezen a napon számos tilalom van érvényben, a jóslások a következő esztendő történéseit vetítik elő. Mivel az asszonyoknak biztosítani kellett a következő évre is a sok tojást, ezért be kellett segíteniük tyúkjaiknak, hogy jó kotlósok legyenek, ezért egykor hasznosnak tartották, ha az asszony sokat ült ezen a napon. Emellett hagyományosan dologtiltó napként tartották számon Luca napját. Tilos volt ilyenkor minden asszonyi tevékenység, így például a fonás és a varrás, mert bevarrták volna a tyúk fenekét, a mosás, befőzés, kenyérsütés stb. Akit pedig Luca tilalomszegésen kapott, akár kővé is válhatott.

A nap folyamán a gyerekek még Luca-napi mátkagombócot is készíthettek. A hajadon lányok mindig is kíváncsiak voltak jövendőbelijükre. Luca napja ennek jóslására is alkalmat kínált. Gombócba rejtett fiúnevekkel próbálták megjósolni jövendőbelijük nevét a leányzók. A tájházban a vállalkozó szellemű lányok szintén gombócot késztettek: kis cédulákra neveket írtak, majd elrejtették azokat a gombócokban.

A Luca naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárásjóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy évre. Úgy vélték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának. Ezúttal mindenki hazavihetett egy ilyen kalendáriumot, amibe majd bejegyezheti időjárásra vonatkozó megfigyeléseit.

Természetesen az adventi időszakban nem maradhatott el a kézműveskedés sem: Kepics Reiter Andreával karácsonyfadíszeket, Mester Andreával pedig szalagból masnit készítettek. Aztán pedig jókedvű játék, móka következett: Kokas Erzsébet vezetésével különféle ügyességi játékokat és Luca-napi dalokat tanultak a résztvevők, no meg kipróbálták azt is, meglátják-e a legények a Luca-székről a boszorkányt. Végezetül pedig jóízűen fogyasztották el az Olasz Piroska készítette finomságot: a gőzön főtt gombócot, amit Nagyberegen hagyományosan sütnek. A lányok természetesen azokból ettek, amelyekbe a cédulákat rejtették.

A rendezvény ezúttal is a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., valamint a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

Kovács Erzsébet

Galéria

Galéria

Galéria

Galéria

Galéria

Galéria

Galéria