Hirado.hu
Megosztás
Élet nyomaira bukkantak, közelebb kerültek a nagy áttöréshez
Élet nyomaira bukkantak, közelebb kerültek a nagy áttöréshez


Ausztráliában találhatók azok a kőzetek, amelyekben az ősi életnyomokat felfedezték, és azok élethez köthetőségét igazolták.

A korai életnyomok igazolása igen nehéz feladat és sokszor ellentmondásos, mivel számos olyan nem biológiai folyamat is jelen lehet, amelyekben kialakulhatnak a valaha volt élethez hasonló mintázatok, vagy mert a fosszíliák átalakultak, átrendeződtek az évmilliárdok során. Ez az állítás különösen igaz a Földön kívüli életnyomokra, így például a marsi kőzetekből kiolvasható jelekre – olvasható a National Geographic cikkében.

A sztromatolitok, ezek a sok rétegből felépülő, mikrobák és a környezet közti kölcsönhatásból keletkező képződmények viszont régóta olyan maradványoknak tekinthetők, amelyek alapján sikeresen kereshetünk mikroszkopikus élőlényeket az üledékes kőzetekben. Mindennek ellenére az ősi sztromatolitok biológiai eredetét gyakran megkérdőjelezik, számolt be az Amerikai Geológiai Társaság. A társaság folyóiratában, a Geologyban nemrégiben közzé tett új kutatási eredményben azonban igazolni tudták, hogy ezek az igen ősi sztromatolitok valóban élőlények hatására keletkeztek - írja a hirado.hu.

A Londoni Természettudományi Múzeum kutatója, Keyron Hickman-Lewis vezette kutatócsoport az ausztrál Dresser-formáció üledékes kőzeteiben található életnyomokról készített részletes elemzéseket. A terület 3,5 milliárd évvel ezelőtt egy sekély vizű lagúna volt. E vízben fotoszintetizálós mikrobák sokasága találta meg az élethez szükséges körülményeket, hasonlóakat ahhoz, amilyeneket körülbelül hárommilliárd éve a Mars ősi tavai is hordozhattak.

„Bár a kőzetmintáinkban már nincsenek mikroszkopikus ősmaradványok vagy szerves anyagok, ám szerkezetük számos tulajdonsága biológiai eredetre vall. A róluk készült nagy felbontású elemzések segítségével meggyőző módon igazolni tudjuk, hogy az élet közreműködésével alakultak ki”– mondta el Hickman-Lewis.

Ahogy egy régész számára is egyértelműen emberi tevékenységet jelez, ha egy rom feltárásakor téglákkal és kapuoszlopokkal találkozik, úgy a sztromatolitok élő eredetét is igazolják ezek a speciális növekedési mintázatok, akkor is, ha egyébként nem kimutathatók már a szerves anyagok a kőzetekben. Ez esetben az egykori életnyomokat jelentő molekulák helyét vas-oxid (hematit) foglalta el.

A Mars kőzeteiben azonban az összetétel vizsgálatának is nagy jelentősége lehet majd.

A Dresser-formáció sztromatolitjaiban található átalakulás hasonló lehetett ahhoz, ami az esetleges marsi mikrobákat tartalmazó kőzeteket is érintette. Épp emiatt különös jelentősége lehet a most vizsgált ausztrál kőzetnek, összehasonlításul szolgálhatnak azon minták elemzéséhez majd, amelyek gyűjtésén most is szorgoskodik a Perseverance Mars-járó, és amelyeket a tervek szerint 2033-ra egy komplex küldetés fog a Földre visszahozni.



Forrás