Hirado.hu
| 2021. 09. 03. – 15:00 | USA |
A Joe Biden amerikai elnök és Asraf Gáni egykori afgán elnök közötti utolsó, júliusi telefonbeszélgetésből kiderült, az Egyesült Államok vezetője hazudott, amikor azt állította, senki sem láthatta előre az afgán hadsereg összeomlását Fotó: Internet

Hirdetés

„Ezt a megítélést meg kell változtatni, ha igaz, ha nem” – a Joe Biden amerikai elnök és Asraf Gáni egykori afgán elnök közötti utolsó, júliusi telefonbeszélgetésből kiderült, az Egyesült Államok vezetője hazudott, amikor azt állította, senki sem láthatta előre az afgán hadsereg összeomlását.

Biden inkább a harcok politikai megítélésén dolgozott, mint a béke megteremtésén - írja a Hirado.

Leleplező telefonbeszélgetés jutott el a Reuters hírügynökséghez. A felvételen Joe Biden amerikai elnök és Asraf Gáni egykori afgán elnök vitatja meg az afganisztáni helyzetet még a tálib hatalomátvétel előtt.

A két ország vezetője nagyjából 14 percig beszélt egymással július 23-án, még jóval azelőtt, hogy a tálibok átvették volna az irányítást Afganisztán fölött.

Augusztus 15-én Gáni elmenekült az elnöki palotából, és a tálibok elfoglalták Kabult. Azóta kétségbeesett afgánok és külföldiek tízezrei hagyták el az országot, valamint 13 amerikai katona és rengeteg afgán civil halt meg egy öngyilkos merényletben a kabuli repülőtéren az amerikai katonai evakuálás során – számolt be róla a Reuters.

A telefonbeszélgetésben Biden felajánlotta az Egyesült Államok segítségét, abban az esetben, ha Gáni nyilvánosan demonstrálni tudja, hogy van terve az afganisztáni helyzet kontrollálására. „Továbbra is szoros légi támogatást nyújtunk, ha tudjuk, mi a terv” – mondta Biden. Napokkal a hívás előtt az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre az afgán biztonsági erők támogatására, amivel a tálibok szerint megsértette a dohai békemegállapodást.

Az amerikai elnök – miután kifejtette, hogy ő maga sem ért a háborúzáshoz – azt tanácsolta Gáninak, hogy egyeztessen „nagyhatalmú afgánokkal” a jövőbeni katonai stratégiáról, majd tegyen egy „harcost” az erőfeszítések élére.

Erre szerinte Bismillah Khan Mohammadi védelmi miniszter volt a megfelelő jelölt.

A telefonbeszélgetés túlnyomó részében Biden arra összpontosított, amit az afgán kormány megítélési problémájának nevezett. „Nem kell elmondanom, hogy az egész világon és Afganisztán egyes részein az a megítélés alakult ki, hogy a dolgok nem alakulnak jól a tálibok elleni küzdelemben” – fogalmazott, majd hozzátette: „ezt a megítélést meg kell változtatni, ha igaz, ha nem.”

Biden azt mondta Gáninak, hogy ha Afganisztán kiemelkedő politikai szereplői közösen tartanak sajtótájékoztatót új katonai stratégiát támogatva, „az megváltoztatja a felfogást, és nagyon sokat sokat fog változtatni a helyzeten”.

Az amerikai elnök dicsérte az afgán fegyveres erőket, amelyeket az amerikai kormány képezett ki, illetve finanszírozott, és azzal érvelt, hogy a tálibok leverése éppen ezért nem jelenthetne problémát.

Erre válaszolva Gáni kifejtette, hogy jóval sötétebb a kép annál, mint ahogyan azt Biden gondolja.

„Elnök úr, teljes körű invázióval állunk szemben, a tálibok haderejével, teljes pakisztáni tervezéssel és logisztikai támogatással, valamint legalább 10–15 ezer nemzetközi terroristával, főleg pakisztániakkal. Ezt is fontos figyelembe venni” – emelte ki.

Az akkori afgán elnök ezt követően elölről tölthető légi járműveket kért, valamint segítséget abban, hogy a nagyobb összetartás érdekében megemelhessék a katonák fizetését, amely az elmúlt évtizedben nem változott. Gáni a városok afgán védelmét is méltatta. „A városi ellenállás rendkívüli volt, elnök úr, vannak olyan települések, amelyeket 55 napja tartanak ostrom alatt, de még mindig nem adták fel a harcot” – fogalmazott.

A katonai vezetők is a narratívával voltak elfoglalva

Még aznap újabb telefonbeszélgetés zajlott le, amelyen azonban az amerikai elnök már nem vett részt. A hívásban Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley és az afganisztáni amerikai hadsereg főparancsnoka, Frank McKenzie egyeztetett Gánival. A Reuters ennek a konzultációnak az átiratát is megszerezte.

A magas rangú katonai vezetők részvételéből arra következtethetnénk, hogy a hadi stratégia volt a beszélgetés fő témája, ennek ellenére továbbra is az Afganisztánban zajló események globális felfogása állt a középpontban a problémák megoldása helyett.

Milley elmondta Gáninak, hogy az amerikai és az európai sajtóban tálib fölényről és a tálib győzelemről szól a narratíva, amit közösen, összefogva kell megváltoztatniuk.

„Nem hiszem, hogy az idő a barátunk. Gyorsan kell cselekednünk” – tette hozzá McKenzie.

Közel három héttel a telefonbeszélgetések után a tálibok elfoglaltak több afgán tartományi fővárost. Holott a hívás ideje alatt Biden többször is támogatásáról biztosította Gánit, a tálib győzelem után a Pentagon szóvivője, John Kirby már azt mondta, az afgánok dolga megvédeni városaikat. „Ezek az ő katonai erőik, ezek az ő tartományi fővárosaik, ezek az ő állampolgáraik, akiket meg kell védeniük” – hangsúlyozta.

Augusztus 11-én az amerikai hírszerzési jelentések arról szóltak, hogy

a tálib harcosok 30 nap alatt elszigetelhetik Afganisztán fővárosát, és lehetséges, hogy 90 napon belül átveszik azt.

Ehelyett Kabul kevesebb, mint egy hét alatt elesett.


Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!