Kárpátinfo.net


| 2021. 09. 27. – 13:05 | Kárpátalja |
A Kárpátalján élők számára egyértelművé vált, hogy a hulladék- és vízgazdálkodás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb, sürgős megoldásra váró problémát. Fotó: Kovács Elemér

Hirdetés

Az utóbbi időben a Kárpátalján élők számára egyértelművé vált, hogy a hulladék- és vízgazdálkodás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb, sürgős megoldásra váró problémát. A Jánosiban található Helikon hotelben Magyarország kárpátaljai külképviseletei és a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. Beregszászi Képviseleti Irodája által, magyarországi szakemberek bevonásával szeptember 24-én szervezett fórumon a résztvevők azt vitatták meg, milyen hatékony lépések szükségesek a környezetünk további rombolásának megállítására, s hogy ebben a megye milyen segítségre számíthat Magyarország kormánya, az ügyben érintett magyar vállalatok részéről. Bejelentették, hogy a megye vezetőiből, valamint hulladék- és vízgazdálkodási szakemberekből álló küldöttség kapott meghívást a magyar fővárosban december elején megrendezésre kerülő Planet Budapest 2021 kiállításra, amelyen a tervek szerint mintegy 160 vállalat mutatja be a fenntartható ökológia biztosítása érdekében kidolgozott eljárásait, komplex módszereit.

Nagyívű előadásában Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos azt taglalta, hogy a környezetvédelmi kérdések és problémák tekintetében Magyarország és Ukrajna egymásra van utalva. Szerencsére mindkét ország szakemberei felismerték és vallják, hogy ez olyan közös ügy, amelyben együtt nyerünk vagy együtt veszítünk. A pandémia által megtépázott nemzetgazdaságok újraindításakor még inkább felerősödik az egymás megsegítésének az igénye. Magyarország maximálisan érdekelt abban, hogy legnagyobb keleti szomszédja gazdaságilag fejlődő, politikailag stabil ország legyen, amelynek polgárai pozitív jövőképpel rendelkeznek. Joó István beszámolt arról is, hogy az elmúlt 4-5 évben és a világjárvány ideje alatt a magyar kormány milyen humanitárius segélyekkel járult hozzá a jószomszédi kapcsolatok elmélyítéséhez, s a továbbiakban milyen célzott hitelekkel kívánja elősegíteni a kárpátaljai infrastruktúra fejlesztését. A helyettes államtitkár elmondta, hogy az aknaszlatinai sóbányákban a Revital-1 program keretében magyarországi szakemberek egy speciális robottal tárják fel a vízzel elárasztott tárnák állapotát, s hamarosan kidolgozásra kerülnek a probléma megoldásával kapcsolatos javaslatok. A politikus elmondta, hogy a Zero Waste keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között már korábban létrejött az együttműködés a háztartási hulladékgazdálkodás terén.

A közös történelem, az élet számos területén jelentkező egymásra utaltság is közös cselekvésre ösztönöz bennünket, hangsúlyozta Olekszij Petrov, a megyei tanács elnöke, aki a Tisza folyóval kapcsolatos ökológiai problémák megoldásában lát hatalmas perspektívát.

A globális problémák megoldására lokális fellépésre nincs lehetőség, mutatott rá Anatolij Poloszkov, a megyei állami közigazgatás irányítója. Kárpátalján a közigazgatási reform keretében 64 új kistérség jött létre. Ezek számos jogosítványt kaptak, s emiatt megnőtt a felelősségük is, többek között a környezetvédelmi problémák vonatkozásában is.

Az ökológiai problémák megoldása, az ezirányú tervek és fejlesztések nem csupán egyszerű természetvédelmi ügyek, ezek az érintett vállalkozások számára komoly fejlődési lehetőséget jelentenek, mutatott rá Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja. Mindezek jelentős bevételi lehetőségekkel kecsegtetnek. A leginkább versenyképes és hatékony megoldásokra ugyanis világszerte egyre nagyobb kereslet mutatkozik.

Előadásában átfogó képet festett a korábban, a Nagyszőlősi járáshoz tartozó községekkel kibővült Beregszászi járás hulladék- és vízgazdálkodásáról Rezes Károly, a járási tanács elnöke. Beszámolt róla, hogy mind a Beregszász, mind a Nagyszőlős közelében található gyűjtőtelep gyakorlatilag megtelt. Emellett szinte folyamatosan újabb illegális szeméttelepek létesülnek, melynek felszámolása szintén rengeteg pénzt emészt fel. Nagy szükség lenne tehát arra, hogy mihamarabb beüzemeljék a Jánosi határában tervezett és részben megvalósult hulladékgyűjtőt és -válogatót. Az elnök beszámolt a pozitív fejleményekről is. Arról, hogy az utóbbi időben a térségben több hulladékudvar, illetve PET-palackgyűjtőhely kezdte meg működését, és a járás számos, a környezetet védő nemzetközi programba is bekapcsolódott.

A jánosi hulladékválogató üzem megvalósításával kapcsolatban Czap Andrea, a Tisza ETT igazgatója tájékoztatta az egybegyűlteket. Az objektum teljes felépítéséhez közel hétmillió euróra lenne szükség, ám az EU-s pályázat elbírálói csak 5 millió eurót szavaztak meg, így a tervek újragondolása vált szükségessé. Mindez megtörtént, mint ahogy már lezajlott a hulladéklerakó megépítésével kapcsolatos pályázat is. Jelenleg zajlik ennek kiértékelése. De bármi nyerjen is, elengedhetetlen, hogy a beregvidéki önkormányzatok új hulladékgazdálkodási stratégiát dolgozzanak ki, mely része lesz a Kárpátalja megye hulladékgazdálkodási stratégiája 2030-ig elnevezésű nagyszabású projektnek.

Skapinyecz Péter, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. cégvezetője elmondta, hogy az általa irányított szervezet Magyarország közép-európai exportösztönzési és gazdaságfejlesztési törekvéseinek operatív megvalósítását látja el teljeskörűen. Beszélt azokról a lehetőségekről, amelyek a közös környezetvédelmi programok megvalósítása terén rendelkezésre állnak.

Miként lehet a hulladékgazdálkodás nyereséges? Elsősorban úgy, hogy a begyűjtött szemét jelentős részét kitevő szerves anyagot különválasztják, s abból egy gondosan irányított folyamat részeként talajtápot állítanak elő, ami már egy keresett termék, magyarázta Hoffman Tamás, a MUT Hungary konzorcium képviselője, aki azt is elmondta, hogy Magyarországon szerencsére már több ilyen üzem is működik. Az eljárás előnye, hogy ha elválasztják a többitől a szerves anyagot, akkor megszűnik a gázkibocsátás és a vízszennyezés.

Mindenképpen ez a jövő útja, hangsúlyozta a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szükséges egy új, hatalmas költségekkel járó objektum felépítésében gondolkodni, az eljárás bevezetése úgy is lehetséges, ha csak részben alakítjuk át a már meglévő hulladékfeldolgozót.

A délután folyamán további előadások is elhangzottak a hulladék- és vízgazdálkodás témaköréből, a szervezők lehetőséget biztosítottak arra, hogy a jelenlevők kötetlen eszmecserét folytassanak egymással.

A tanácskozás idején Joó István külön tárgyalásokat folytatott Kárpátalja vezetőivel.

Kovács Elemér


Hirdetés

  • Hulladék- és vízgazdálkodási konferencia Jánosiban
  • Hulladék- és vízgazdálkodási konferencia Jánosiban

  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 39. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook, az Instagram, a Telegram és a Google News oldalainkon.