Hirado.hu
| 2021. 09. 20. – 11:30 | Ausztria |
Az osztrák–olasz határon, az Ötz-völgyi Alpokban, 3210 méteres magasságban találta meg a múmiát egy nürnbergi házaspár, Erika és Helmut Simon. Fotó: Internet

Hirdetés

Az osztrák–olasz határon, az Ötz-völgyi Alpokban, 3210 méteres magasságban találta meg a múmiát egy nürnbergi házaspár, Erika és Helmut Simon. Ezután derült csak ki, hogy nem egy átlagos, nemrég eltűnt személy holttestéről van szó.

A rézkorban jégbe fagyott holttest a legősibb, teljes épségben megmaradt emberi múmia, melyet 1991. szeptember 19-én fedeztek fel jégbe fagyva, éppen harminc éve - írja a Hirado.

A Simon házaspár többnapos túrájuk végén megmászták a Finailspitze 3516 méter magas csúcsát.

A menedékháztól visszafelé haladva letévedtek a jelzett ösvényről, és egy olvadó jéggel teli mélyedésben látták meg a holttestet, körülbelül 3210 méteren. Először azt hitték, hogy egy nemrég elhunyt hegymászó földi maradványaira bukkantak. Másnap két alpinista kutatta fel a helyet, és nem messze a tetemtől egy rendkívül régimódinak tűnő jégcsákányt is találtak. A rendőrséget csak ezután értesítették.

Az eltűnt hegymászók nyilvántartási adataiból először arra következtettek, hogy a test Carlo Capsoni velencei zenetanáré lehet, akinek 1941-ben veszett nyoma a környéken. A jégcsákány azonban inkább emlékeztetett egy időszámításunk előtti szekercére, és hamarosan további, a lelet ősi mivoltára utaló tárgyak is előkerültek. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy a maradványok több ezer évesek lehetnek.

A felfedezés vontatott, szakaszos jellege miatt nem volt egyértelmű, kit is illet a felfedezőknek járó jutalom, amelyet végül a bolzanói tartományi törvényszék 2003 novemberében a Simon házaspárnak ítélt. A döntés ellen a dél-tiroli tartományi bíróság fellebbezési eljárást indított, mivel más személyek, pontosabban a szlovén Magdalena Mohar és a svájci Sandra Nemeth is állították, hogy ők találtak rá a jégbe fagyott holttestre.

Sokáig vita tárgya volt Ausztria és Olaszország között, hogy Ötzi melyik ország tulajdonában áll. A pontos mérések bizonyították, hogy 92 méternyire az olasz határon belül fagyott jégbe, így jogilag Olaszországhoz tartozik. Az olasz törvények értelmében a régészeti leletek megtalálóit a lelet értékének 25 százaléka illeti meg. Emiatt a Simon házaspár nem fogadta el a dél-tiroli tartomány által először felkínált szimbolikus 5 ezer eurós jutalmat, majd hosszabb pereskedés után 2008-ban az illetékes bíróság kötelezte Dél-Tirolt egy tisztességes mértékű jutalom kifizetésére, amely végül 150 ezer eurót – több mint 50 millió forint – tett ki.

A világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste

Négy nappal  később, szeptember 23-án az Innsbrucki Egyetem kórbonctani intézetének munkatársai Rainer Henn professzor vezetésével emelték ki Ötzit. Sűrített levegős kézifúrót alkalmaztak, jégcsákányt és síbotot is bevetettek. A holttestet hat évig az egyetem anatómiai intézetében vizsgálták, és megállapították, hogy Ötzié a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste, 5300 éves lehet.

Kiderült továbbá, hogy a jégbe fagyott ember hajlamos volt a szív- és érrendszeri betegségekre, a kullancsok által terjesztett Lyme-kórban és ízületi kopásban szenvedett, és tejcukorérzékeny is volt.

Épségben megmaradt Ötzi rézbaltája. A balta feje 99 százalékban tiszta rézből készült. Több, az időszámításunk előtti 4. évezredből származó baltafejet találtak már, de ez az egyetlen olyan, amelynek a nyele is megmaradt.

Ötzi tekintélyes ember lehetett, ugyanis akkoriban a réz nagyon ritka, ezért nagyon értékes volt. A fejszével fát is tudott vágni, de ezzel készíthette el 180 centiméter hosszú tiszafa íját is. A nyílvesszők ostorménfából készültek, a nyílhegyek pedig tűzkőből, és ezeket faszén és nyírfakátrány keverékével ragasztották össze. Egy ilyen íj utánzatával végzett kísérlet szerint a halálos fegyver lőtávolsága 30-50 méter volt.

A tetem Bolzanóba szállítása után olasz kutatók végeztek el rajta DNS-vizsgálatot. Az ő eredményeik szerint a „jégember” az európai K1 csoportba tartozik, de DNS-e a három alcsoport egyikéhez sem hasonlít. Eszerint Ötzi népcsoportja az elmúlt ötezer évben kihalt.

Ismerhették az akupunktúrát

A hozzávetőleg 45 éves, 158 centiméter magas férfi holtteste szinte teljesen érintetlenül megmaradt. Feltételezik, hogy eredetileg magasabb lehetett, mert a test a fagy hatására összezsugorodik. A vadász 50 kilogrammos testsúlya a maga korában átlagosnak számított.

A múmián 15 kékesfekete, szénporral készült tetováláscsoportot találtak: negyvenhét, csoportonként párhuzamos vonalat valószínűleg gyógyító szándékkal rajzolták a lágyéktájon és a jobb bokája körül. Van még egy kereszt alakú rajzolat a jobb térdhajlatában, és több pont a klasszikus akupunktúra pontokon.

Ezt a fajta „égetést”, ami közben tűvel gyógynövényeket juttattak a bőr alá, más népek is alkalmazták. Az egyik tetoválás az ízületi kopás akupunktúrás pontjánál található.

Fagyhalál, egy nyílvessző, de akár egy balta is okozhatta halálát

A kutatók eleinte úgy gondolták, hogy hosszú barangolás után az éhség vagy a hideg végzett vele, csak később derült ki, hogy külső beavatkozás következtében hunyhatott el.

2007 júniusában egy olasz–svájci kutatócsoport arról adott hírt, hogy kiderítették Ötzi halálának okát. Speciális elemzések kiderítették, hogy az Ötzi bal vállába fúródott nyílhegy szétroncsolta a vállhoz közeli artériát, amelyen egy 13 milliméteres repedés látszik. Ez valószínűleg súlyos belső vérzést okozott és minden bizonnyal gyors halálhoz vezetett.

Egy új elmélet alapján, amelyet 2007 augusztusában egy olasz–osztrák kutatócsoport mutatott be, Ötzi nem a nyílvessző okozta sérülésébe halt bele, hanem egy, a fejére irányzott ütés végzett vele. Feltételezéseik szerint a nyílvessző okozta sérülés védtelenné tette ugyan Ötzit, de a seb nem volt halálos.

Az új elmélet szerint szemből fejbe ütötték, amitől hanyatt esett, a fejét egy kőbe ütötte,
és így koponyaagyi traumában hunyt el. Természetellenes testtartása és a seb körül talált alvadt vér arra enged következtetni, hogy támadója megfordította és megpróbálta kihúzni vagy letörni a nyílvesszőt.

Azt, hogy Ötzit nem sokkal halála előtt megtámadták, a bal karján és a kezein talált vágások, illetve ruházatán és tőrén található, más emberektől származó vérnyomok bizonyítják. A szénizotópos kormeghatározás alapján Ötzi időszámításunk előtt 3252-ben halhatott meg.

Tele hassal érte a vég

Az Innsbrucki Egyetemen megvizsgálták Ötzi gyomrában, illetve belében talált ételmaradékokat is. Az eredmények alapján rekonstruálni tudták a halála előtti órákat. Halála előtt Ötzi nagy biztonságban érezhette magát, nagy pihenőt tartott, és kiadósan evett. Az elfogyasztott ennivalóban – alpesi kőszáli kecske, gímszarvas, búza – talált virágpor azt bizonyította, hogy Ötzi különböző vegetációs zónákban tartózkodott.

Először a fahatár körül tartózkodott, amely akkoriban körülbelül 2400 méter magasan volt, manapság pedig 1800–2100 méter körül. Ezután leereszkedett a Schnals vagy az Etsch völgyébe, és halála előtt, megközelítőleg 6 órával onnan indult ismét felfelé, Tisenjoch felé.

Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy egész pontosan mi is okozta Ötzi halálát, de bizonyosnak látszik, hogy konfliktusba keveredett. Vannak azonban olyan feltételezések is, amelyek szerint nem a harcban esett el, egyre magasabbra menekülve egy sziklamélyedésbe húzódott, ahol hirtelen hóvihar lepte meg, majd a szikla fölötti gleccserfolyam évezredekre betemette.


Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram és a Google News csatornánkra is.
Legyen jól informált!