Origo
| 2021. 09. 16. – 15:30 | Oroszország |
Oroszország nagyratörő célja, hogy a közeljövőben az északi-sarkvidéki útvonal a fő kereskedelmi artéria lehessen, és az ott folyó teherszállítás mértéke 2024-re elérje az évi 80 millió tonnát. Fotó: Internet

Hirdetés

A legrövidebb tengeri útvonal Európa és Ázsia között az Északi-sarkvidéken keresztül vezet, ez azonban a víz felszínét borító jégpáncél miatt az év jelentős részében nem járható. Oroszország nagyratörő célja, hogy a közeljövőben az északi-sarkvidéki útvonal a fő kereskedelmi artéria lehessen, és az ott folyó teherszállítás mértéke 2024-re elérje az évi 80 millió tonnát.

Tény, hogy ehhez elképesztő összegű beruházás kell, de Moszkva nem fukarkodik akkor, ha a jég birodalmában kell utat nyitnia: ezúttal újabb, korábban még soha nem alkalmazott meghajtással készülhet jégtörő hajó - írja az Origo.

Az orosz kormány a közeljövőben mintegy 10 milliárd dollárt (3 ezer milliárd forint) fektet be annak érdekében, hogy a sarkvidéki régió az év 365 napjában nemzetközi szállítási folyosóvá válhasson.

Ennek keretében már elkezdték építeni a világ leghatalmasabb nukleáris sarkvidéki jégtörő flottáját valamint, az idei Keleti Gazdasági Fórumon (EEF) azt is bejelentették, hogy a Távol -Kelet fejlődésének elősegítése érdekében egy új, többcélú teherkikötőt építenek Vlagyivosztokban, a szibériai nagyvárosban.

A téli időszakban, a gondtalan hajózáshoz minél több jégtörő szükséges, amelyek a teherszállítókat kísérik, illetve azok előtt törik fel a fagyott vízfelszínt. Ezért a kapacitás növelésére az orosz kormány most egy újabb monstrum építésére szerződött. 

A Nornickel fémbányászattal foglalkozó cég jelentette be elsőként, hogy részt vesz Oroszország első LNG-hajtású jégtörőjének tervezésében és építésében. A Nornickel, a világ legnagyobb palládium- és nikkelgyártója a napokban közölte, hogy a projektben két állami céggel, az atomenergiával foglalkozó Rosatommal és a Rosneft olajipari óriással működik közre. A megépülő új jégtörő a Nornickel rakományát szállító hajókat kísérné a sarkvidéki áthaladásaik során.

Az LNG technológiával készülő vízi jármű üzemanyaga kevésbé káros a környezetre, mint a dízel, így az érzékeny sarkvidéki régióban is megállná a helyét.

 A Nornickelnek több oka is van a környezettudatosabb megoldás használatára:

  • Egyrészt az, hogy a fémipari társaság 2020-ban 2 milliárd dollár (600 milliárd forint) kártérítést fizetett a környezeti károkért, amelyeket az erőművének tárolótartályából kifolyó 21.000 tonna gázolaj okozott. Akkor a folyókba és a talajba szivárgó szennyező anyagok a sarkvidék egyik legsúlyosabb környezeti katasztrófáját okozták. 
  • Másrészt pedig maga az LNG (liquefied natural gas, vagyis a cseppfolyós földgáz), amely a világ energiaellátásában egyre nagyobb szerepet kap, és amelyet a helyben épült LNG-cseppfolyósító  üzemek olcsón állíthatnak elő üzemanyagnak.

Az újabb jégtörő-projekt költségeit illetően ugyan még nincs becslés, az viszont már biztos, hogy az építési szerződés tervezete 2022 közepére elkészül.


Hirdetés

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!