MTI

| 2021. 08. 19. – 08:30 | Oroszország |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Ma is érvényesek a Szovjetunióban harminc évvel ezelőtt megkísérelt államcsíny tanulságai: a társadalomnak és az államnak meg kell védelmeznie a demokrácia elveit - jelentette ki szerdán Moszkvában Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, volt kommunista pártfőtitkár.

"A demokrácia és a jogállamiság elveinek védelme, a hatalombitorlás és kalandor akciók kizárása - erről a társadalomnak és az államnak mindig gondoskodnia kell. Hiszem, hogy Oroszország fejlődésének demokratikus útja az egyetlen helyes út, és hogy csakis ezen az úton tud országunk fejlődni és minden problémát megoldani" - mondta Gorbacsov újságíróknak, idézi az MTI.

Felidézte, ahogy 1991-ben a Fekete-tenger partján lévő Foroszban elutasította a puccsisták követelését, hogy hirdessen ki rendkívüli állapotot.

Az államcsíny részvevőinek fellépést bűncselekménynek és kalandorságnak minősítette.

Szavai szerint a puccs az ő és az orosz elnök (Borisz Jelcin) szilárd álláspontjának, valamint moszkvaiak ezreinek, köztük közéleti személyiségek és képviselők bátorságának köszönhetően bukott meg.

"Az emberek nem akartak visszatérni a régi rendhez. A peresztrojka eredményeként létrejött demokratikus intézmények általában kiállták a próbát" - hangoztatta.

Gorbacsov szerint a puccs meggyengítette őt és megnehezítette a Szovjetunió egyben tartására irányuló erőfeszítéseit.

"A (szovjet)köztársaságok függetlenségi nyilatkozatokat fogadtak el. De még mindig volt esély arra, hogy megújult alapon megőrizzék az Uniót. Decemberben azonban jött a második csapás - a Belovezsszkaja Puscsa-i összeesküvés,

amelyet Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország vezetői követtek el, és amely kimondta a Szovjetunió végét" - tette hozzá Gorbacsov.

A volt államfő összegzése szerint a puccs szervezői, magukat igazolandó, azt állították, hogy indítékuk az ország megmaradása iránti aggodalom volt, "ám kalandjuk következményei katasztrofálisnak bizonyultak" és "óriási a felelősségük az ország összeomlásában".

A Szovjetunióban 1991. augusztus 19-21-én államcsínyt kísérelt meg végrehajtani az ország több, a gorbacsovi glasznoszttyal (nyilvánossággal) és peresztrojkával (átalakítással) szembeszegülő vezetője. A puccsistákból összeállt a Rendkívüli Helyzet Állami Bizottsága (GKCsP), amely megpróbálta megbuktatni a szovjet elnököt és megakadályozni egy új államszövetségi szerződés aláírását, amely a Szovjetunió megalakulásáról szóló paktum helyébe lépett volna.

A GKCsP tagjait letartóztatták.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet szerdán közölt felmérése szerint a megkérdezett oroszok 21 százaléka tudta csak megmondani, hogy mit jelent a GKPCsP rövidítés. A 45-59 éves korosztályban ez az arány 28, a 35-44 évesben pedig 26 százalék volt. A válaszadók 63 százaléka a puccsista bizottság egyetlen tagját sem tudta megnevezni, és csak 47 százalékuk tudott róla, hogy három évtizede puccsot kíséreltek meg a Szovjetunióban.


Hirdetés

Forrás

MTI

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!