Kárpátinfo hetilap


| 2021. 08. 14. – 07:07 | Kárpátalja |
A nagymuzsalyi születésű Csizmár Sarolta a turizmus fellendítésének igazi nagykövete lett Kárpátalján. Pályáját pedagógusként kezdte, majd idegenvezetéssel, falusi vendéglátással kezdett el foglalkozni.

Hirdetés

Földünkön évente közel egymilliárd turista vesz részt külföldi utazáson. Napjainkra Kárpátalja is egyre közkedveltebb turisztikai célponttá vált. A külföldi turisták mellett a belső Ukrajnából érkezők is szívesen látogatják vidékünket. A falusi vendégfogadók vagy idegenvezetők pedig örömmel mutatják be ezt a sokszínű, kulturálisan gazdag tájat.

A nagymuzsalyi születésű Csizmár Sarolta a turizmus fellendítésének igazi nagykövete lett Kárpátalján. Pályáját pedagógusként kezdte, majd idegenvezetéssel, falusi vendéglátással kezdett el foglalkozni. Vallja: igyekszik mindig úgy bemutatni szülőföldjét, hogy minél többet tudjanak meg e hányattatott sorsú, de ugyanakkor csodálatos vidékről és lakóiról.

– Meséljen magáról!

– Nagymuzsalyban születtem, az első két osztályt a helyi magyar tannyelvű iskolában kezdtem, majd a szüleim átírattak az ukrán tannyelvű iskolába. Ezt követően a Beregszászi 1. Számú Középiskolában érettségiztem. Magyar családban nevelkedtem, így sok nehézséget kellett leküzdenem az ukrán iskolában való tanuláskor, hiszen a szüleim nem igazán tudtak segíteni. A középiskola befejezése után felvételt nyertem az Ungvári Állami Egyetem fizika szakára. A turizmussal, mint szakmával, itt találkoztam először. Emlékszem, elém került egy hirdetés, miszerint a Szputnyik Utazási Iroda diákokat toboroz tolmács-idegenvezető tanfolyamra. Jelentkeztem rá, el is végeztem a tanfolyamot, és az egyetemi tanulmányaim mellett szabadidőmben magyarországi csoportokat kísértem a Szovjetunió különböző városaiba. A fő úticél általában Moszkva, Kijev, Leningrád, vagy a Krím félsziget volt. Ez abban az időben egy nagyon vonzó, perspektivikus tevékenység volt, ráadásul mindig is szerettem az emberekkel foglalkozni. Nagyon sokat tanulhattam ebből a munkából.

– Emellett pedagógusként is tevékenykedett. Milyen tapasztalatokkal gazdagodott?

– Az egyetem elvégzése után fizika-matematika tanárként dolgoztam Beregszászon, Haláboron, Tiszacsomán. Kezdetben a Beregszászi 7. Számú Általános Iskolában tanítottam, ahol többségben roma gyerekek tanultak. Meg kell mondjam, voltak nagyon kellemetlen, de igen pozitív tapasztalataim is ott. Ezt követően falusi környezetben oktatni igen más volt, ott megtapasztalhattam, hogy mennyire számítanak a gyökerek, a családi hagyományok, a kulturális környezet. 1993-ban megnyílt a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézete, ahol szaktanácsadóként dolgozhattam. Az intézményen keresztül kerültem kapcsolatba a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel, ahol később a módszertani irodát vezettem. Rengeteg kihívás, feladat várt rám a szövetségben, nagyon szerettem azt a munkát. A pedagógusi pálya után magánvállalkozásba kezdtem a turizmus szektorban. A korábban szerzett tapasztalatok nagyban segítették sikerre vinni az elképzeléseimet.

– A falusi turizmus világába is belekóstolt.

– A Pedagógus-továbbképző Intézet akkoriban több továbbképzést is szervezett a kárpátaljai oktatók részére, melynek keretében magyarországi előadók is tanítottak. Az én feladatom ezeknek a továbbképzéseknek a megszervezése volt, a külföldi tanárok fogadása, elszállásolása, kulturális programok szervezése. Ennek keretében szerveztem kirándulásokat az oktatóknak, melynek során megyénk nevezetességeit – a Vereckei-hágót, a munkácsi, ungvári, huszti várakat stb. – látogattuk meg.  Ebből született az ötlet, hogy miért ne vághatnék bele a falusi turizmusba is! Sokat tájékozódtam a témában, mindent elolvastam, amit találtam. Elsőként Nagybaktán szállásoltam el a vendégeket, majd Mezőváriban találtam olyan családokat, akik helyet tudtak biztosítani a turisták számára. Akkoriban a vendégfogadók főképp tanárok voltak. Kezdetben egy-két csoport érkezett, majd, ahogy elterjedt a hír, hogy Kárpátaljára lehet látogatni, egyre többen jöttek. És már nemcsak csoportok kerestek fel, hanem egyre több vendégfogadó is. Tanácsaimra hallgatva elkezdték fejleszteni, szépítgetni a vendégházaikat, hogy a turisták igényeinek megfeleljenek. Magamat is fejlesztenem kellett a témában, több tanfolyamot is elvégeztem, turizmus szakértői diplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetemen, ellátogattam Magyarországra, Erdélybe, hogy személyesen is megtapasztalhassam, ott hogyan működik a falusi vendéglátás. Idegenvezetőink sem voltak még akkor, erre a feladatra pedagógusokat kértem fel, akik közül sokan ma már professzionális szinten művelik a szakmát.

– Majd fesztiválokat is szervezett.

– Turistacsalogató programként következtek a fesztiválok. Csetfalván Töltöttkáposzta fesztivált, Nagymuzsalyban Arany gulyás fesztivált szerveztem, éveken keresztül aktív segítője voltam a Mezőgecsei Lekvárfőző Fesztiválnak és Böllérversenynek. Nagy örömömre több elismerést is magaménak tudhatok – 2011-ben Kárpátaljai Oszkár díjat kaptam, majd az „Év embere” kitüntetést nyertem el, valamint Ukrajna tiszteletbeli turisztikai dolgozója lettem.

– Megalapította a Verecke-Tour Utazási Irodát.

– Az iroda létrehozása a falusi vendéglátásból nőtte ki magát. Voltak, akik a szállást nem falusi vendégházba kérték, hanem szállodába, mi pedig megszerveztük a szállást, étkezést, idegenvezetést, kulturális programokat. Az évek során nőttek a követelmények a szolgáltatásainkat illetően, így iroda szinten is fejlődnünk kellett. Ma már kétnyelvű szerződéseket kötünk ügyfeleinkkel, igény szerint összeállítjuk a napi programjaikat, fogadjuk őket a határnál megérkezéskor, minden igénynek igyekszünk eleget tenni. Tevékenységünk az anyaországi és a Kárpát-medencében élő magyarság igényeire fókuszál, a magyar-magyar kapcsolat erősítését segíti. Programjaink főleg a magyar történelmi múltat felidéző emlékhelyek meglátogatását, a magyar hagyományok felelevenítését, csillagtúrákat, körutakat tartalmazzák. Természetesen belföldi turizmussal is foglalkozunk, egész Ukrajna területéről érkeznek hozzánk vendégek, akik falusi vendéglátás keretében megismerkedhetnek a magyar falvakkal, hagyományainkkal, a magyar gasztronómiával. A belföldi turisták kuriózumként kezelik a kárpátaljai magyar falusi vendéglátást, hiszen nem kell külföldre utazniuk, hogy megismerhessék a magyar kultúrát.

– A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) egyik alapítójaként hogyan értékeli az elmúlt egy évet?

– 2008 és 2013 között nagyfokú fellendülést tapasztalhattunk a kárpátaljai turizmus tekintetében, azonban nem volt egy olyan szervezet, amely összefogta volna az ebben az ágazatban szereplőket. Így született a KMTT létrehozásának ötlete. Fő feladatunknak tekintjük szakmailag segíteni a kárpátaljai magyar turisztikai vállalkozókat, népszerűsíteni Kárpátalját, mint turisztikai régiót. Jómagam az Ukrajnán belüli kapcsolatokért felelős alelnök tisztséget töltöm be, melynek keretében a belföldi kapcsolatok építésével foglalkozom. Két programsorozatnak – Magyar Konyha Hete és Jó gyakorlat a falusi turizmusban – vagyok a felelőse, amelyek, büszkén mondhatom, nagy sikernek örvendenek. A 2020-as évet tekintve azonban több nehézségünk akadt, a karanténintézkedések miatt gyakorlatilag minden programot le kellett mondanunk. Igyekeztünk több alternatív megoldással szolgálni munkatársaink, vendéglátóink számára. A turizmus nagyon érzékeny gazdasági ágazat, a legkisebb változásra rögtön reagál. Így jelenleg kivárunk, a lehetőségekhez mérten szervezzük a betervezett programokat. Reménykedünk, hogy mielőbb rendeződik a helyzet és folytathatjuk munkánkat.

– Mit jelent önnek a munkája?

– A munka számomra olyan, mint a mindennapi kenyér. Szakmám gyakorlását hivatásként élem meg, mindig újabb és újabb célokat tűzök ki magam elé. Szeretem a kihívásokat, ez a szakma pedig tele van kihívásokkal, két egyforma feladat nincs, sokszor rögtönözni kell. Ez az én világom, amelyet nagy örömmel végzek.

– Milyen tervei vannak?

– Magánemberként minél több időt szeretnék tölteni a családommal, sokat foglalkozni az unokákkal, odafigyelni rájuk, együtt játszani, tanulni velük. A turizmust illetően ez a szakma olyan, mint a vírus: megfertőződtem vele és mindig újabb és újabb projektekbe vágok bele. Jelenleg egy kárpátaljai receptes füzet megjelentetésén dolgozom „Édes Kárpátalja” címmel.

Kurmay Anita


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 32. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!