MTI

| 2021. 07. 07. – 16:00 | USA |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Sose volt ilyen meleg a június Észak-Amerikában a rendszeres mérések kezdete óta az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának adatai alapján.

Európa a második, a világ a valaha volt negyedik legmelegebb júniusát élte idén - írja az MTI.

A Copernicus-program műholdak, repülőgépek és meteorológiai állomások több milliárd mérésének számítógépes elemzései alapján állapítja meg a világ hőmérsékleti értékeit - írta a BBC hírportálja.

"Lassan hozzászokunk, hogy mostanában minden évben vannak olyan helyek a világon, ahol rekordmeleget mérnek.

A meteorológust nem az döbbenti meg, hogy több a hőhullám, hanem az, hogy a hőmérsékleti rekordok ilyen nagy különbségekkel dőlnek meg" mondta Peter Scott, az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálatának professzora.

Kanadában és az Egyesült Államok számos északnyugati városában akár öt Celsius-fokkal is meghaladták az idei értékek a korábbi csúcsokat.    

A tavalyi szibériai hőhullám idején egyes rekordértékek több mint öt fokkal nőttek január és június között. A brit meteorológiai szolgálat tanulmánya azt állapította meg, hogy az orosz régióban tapasztalt hőmérsékleteket szinte lehetetlen lett volna elérni ember okozta klímaváltozás nélkül.

A kutatás előrevetíti, milyen eredmények várhatók az észak-amerikai hőhullámot vizsgáló tanulmányoktól.

Az első kalkulációk arra utalnak, a Kanadában tapasztalt hőmérsékleti értékek valószínűsége nagyon csekély lenne klímaváltozás nélkül.

"Ez azt jelzi, hogy az átlaghőmérséklet változásai nemcsak a szélsőséges, hanem a rendkívül extrém hőmérsékletek gyors eszkalációjához vezetnek" - tette hozzá a professzor.

Friderika Otto, az Oxfordi Egyetem környezetváltozási intézetének kutatója szerint a világ nem veszi elég komolyan a hőhullámok gyakoribbá válását. A viharok és az áradások óriási károkat okoznak, drámai előtte-utána képeket lehet készíteni róluk. A hőhullámok után azonban nem láthatók a pusztítás nyomai.

"Ritka, hogy az emberek holtan esnek össze az utcán, inkább csöndesen haláloznak el rosszul szigetelt, hűtetlen otthonaikban" - fűzte hozzá Otto, aki a hőhullámot csendes gyilkosnak nevezte.

Gyakran csak hónapokkal a hőhullámok után derül ki az áldozatok száma, amikor statisztikailag kimutatják a többlethalálozások mértékét.

Még ha sikerül is az üvegházhatású gázok kibocsátását drasztikusan csökkenteni, a jövőben akkor is gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat fog a világ tapasztalni, mint jelenleg. Otto szerint a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése mellett költeni kell a jövőben várható hőség elviselését szolgáló intézkedésekre.


Hirdetés

Korábban hírt adtunk arról, hogy több mint száz éve nem mértek ilyen meleget Lappföldön. A lappföldi Kevóban vasárnapra 33,6 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála, amire 1914 óta nem volt példa.

Forrás

MTI

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!