Kárpátalja | 2021. 06. 01. – 12:15 |
Fotó: UMDSZ

Május utolsó hetében Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának emberjogi, a Donyeck, Luganszk megyék, a Krími Autonóm Köztársaság, Szevasztopol város ideiglenesen megszállt területeinek deokkupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségekkel és a nemzetiségek közötti kapcsolatokkal foglalkozó parlamenti bizottság tagjai tájékozódó körúton vettek rész, amely során más kérdések mellett az előkészületben lévő kisebbségi törvény tervezetét ismertették a nemzeti kisebbségek képviselőivel.

A program keretében találkozókra került sor Mariupolban, Melitopolban, Odesszában, Umanyban, illetve Csernyivciben. A körút utolsó állomásaként a bizottság tagjai Kárpátalján ismerkedtek a nemzetiségi közösségek mindennapjaival, kiemelt figyelmet fordítva a kárpátaljai romák problémáira.

Május 31-én az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalában egy közel háromórás konferencia keretében a kárpátaljai nemzeti közösségek (magyar, ruszin, roma, szlovák, német) civil szervezeteinek képviselői tájékoztatták a parlamenti bizottságot mindennapjaikról, illetve az őket foglalkoztató kérdésekről. A vendéglátók nevében Anatolij Poloszkov, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke és Volodimir Szmolanka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket.

Bevezető előadásában Dmitro Lubinec, a bizottság elnöke rövid tájékoztatót tartott a bizottság munkájáról, a közelmúltban megtartott tanácskozások tanúságairól.

Mint kifejtette, a bizottság „önszorgalomból” kezdett el foglalkozni „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” című törvénytervezet kidolgozásával.

Ukrajna „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvény záró és átmeneti rendelkezései 6 hónapban szabták meg a nemzeti kisebbségekről szóló törvény megalkotását, s azt a kormány feladatául tűzték ki. Mivel a kormány részéről ilyen jellegű megkeresés nem történt, illetve Ukrajna Kulturális Minisztériumában is megszűnt (átalakult) a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó hatóság, ezért a bizottság úgy vélte, felelősséggel tartozik a tervezet előkészítése ügyében.

Fő ok: az 1992-ben elfogadott kisebbségi törvény sok esetben elavult, egyes tételei pedig ellentmondanak az időközben elfogadott törvényeknek. A parlamenti bizottság döntése értelmében a tervezet megvitatására 2021. május 21–31. között kerül sor Ukrajna különböző régióiban, majd a beérkezett javaslatokat „összegyúrva” a tervezet szövege június 1-jén felkerül az illetékes bizottság honlapjára.

A tervezet megvitatására 2021. június 4-én kerül sor egy online konferencia keretében, s ezt követően a bizottság plenáris megvitatásra jegyzi be a tervezetet.

Bár a törvénytervezet társadalmi vitája első pillantásra megfelel azoknak az elvárásoknak, amit a törvény, illetve a nemzetközi fórumok (köztük a Velencei Bizottság) elvárnak egy ilyen törvény megalkotóitól, sajnos magát a tervezetet a kárpátaljai fórum résztvevői nem látták. Hasonló „megvitatásra” került sor Ukrajna többi régiójában is, ahol egy kb. 10 oldalas prezentáció kivonatos tételei kerültek az érdeklődők kezébe. Ennek ellenére – köszönet az országos nemzetiségi ernyőszervezetek tájékoztatásának – a kárpátaljai magyarság képviselői „képben voltak”, s megfelelő javaslatokat, illetve módosításokat fogalmaztak meg a normaszöveghez.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében dr. Zubánics László elnök több dokumentumcsomagot nyújtott át a bizottság elnökének, amelyben „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” szóló tervezethez elkészített módosítási javaslataik mellett

több, a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos törvénytervezet, illetve javaslat is helyet kapott. 

Az UMDSZ az előkészített törvénytervezet szövegével kapcsolatban az alábbi módosítási javaslatokat, illetve kritikai megjegyzéseket fogalmazta meg: az új törvénytervezet esetleges elfogadásáig a nemzeti kisebbségek társadalmi kapcsolatainak rendszerét Ukrajna Alkotmánya, a jelenleg hatályos „A nemzeti kisebbségekről Ukrajnában” című törvény, illetve több nemzetközi megállapodás szabályozza. Néhány, ide kapcsolódó kisebbségi jogot Ukrajna „Az oktatásról”,

„Az általános középfokú oktatásról”, illetve „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvényei „újraszabályoztak”, jelentősen szűkítve azok mindennapi alkalmazását. 

Mindenképpen alkotmánysértőnek tartjuk, hogy korlátozásra kerül/került az anyanyelven történő oktatás, illetve az anyanyelv szabad használatának joga. Ugyancsak alkotmányellenes a már meglévő jogok új törvények által történő szűkítése. A tervezetből hiányoznak, illetve csak részlegesen kerültek be azon nemzetközi kötelezettségvállalásokból származó jogok, amelyek biztosítását az európai integráció keretében Ukrajna magára vállalt és jogrendjébe illesztette. 

A jelenleg is hatályos törvénnyel ellentétben a tervezetből nem látszik, hogy milyen formában kerülhet megvalósításra a nemzeti kisebbségeknek a helyi és államhatalomban való részvételének joga. A tervezet egyik hibája, hogy a kisebbségi jogok megfogalmazása a legtöbb esetben deklaratív jellegű, hiányoznak a konkrét megfogalmazások. Emellett a törvényalkotó nem figyelt oda azon kötelezettségekre, amelyek „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” szóló törvény záró és átmeneti tételei előírnak (a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai a választási folyamatokban, illetve a referendumokon, a kultúra, a könyvkiadás, a nyilvános rendezvények, a reklámok, az államhatalmi szervek, illetve az önkormányzatok megnevezése terén). 

Az UMDSZ elnöke üdvözölte a parlamenti megvitatásra az államfő által beterjesztett „Az ukrajnai őshonos népekről” szóló törvénytervezet szövegét,

amely megfogalmazása szerint megfelelő jogi hátteret biztosítana a nemzeti közösségek ukrajnai fejlődésére,

amennyiben azokat kiterjesztenék a nemzeti kisebbségek képviselőire is.

Zubánics László tájékoztatta a jelenlévő bizottsági tagokat, illetve a Legfelsőbb Tanács emberjogi biztosának képviselőit azon levélváltásokról, amelyeket Tarasz Kreminy, az államnyelv védelmével foglalkozó biztossal, a Miniszteri Kabinettel (Denisz Smihal miniszterelnök), illetve az emberjogi biztos hivatalával (Ljudmila Denyiszova) a nyelvi ombudsman tevékenysége kapcsán folytattak. Mint kifejtette: az államnyelv megfelelő és mindennapos használatát pozitív példákkal szabad csak sarkallni, mindenféle fenyegetés, ijesztgetés erősen kontraproduktív hatást vált ki. 

A témával kapcsolatban Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is hosszabb előadást tartott, tételesen felhívva a figyelmet azokra a passzusokra, amelyek ellentmondanak Ukrajna alkotmányának, illetve nemzetközi kötelezettségvállalásainak. Barta József előadásában kitért azokra az attrocitásokra is, amelyekre az elmúlt időszakban került sor, többek között a szürtei himnuszéneklés körül kialakult hisztériára, illetve a KMKSZ által működtetett jótékonysági alapítványai ellen folytatott, immár „végtelenítettnek tűnő” nyomozásra, amelyek gyakorlatilag ellehetetlenítik a munkát. 

A javaslatokra, felvetésekre reagálva Dmitro Lubinec elmondta, hogy a felvetett javaslatokat és módosításokat megvizsgálják, s lehetőség szerint beillesztik a tervezet szövegébe, azonban a normaszöveggel kapcsolatban a végső szót a parlamenti frakciók fogják kimondani. A politikus az őshonos népekkel kapcsolatban kifejtette: a törvénytervezet alapgondolata, hogy csak azok a nemzeti közösségek kaphatják meg ezt a státust, amelyek nem rendelkeznek anyaországgal (esetünkben ezek a krími tatárok, a karaimok és a krimcsakok).

Felvetődött még annak a gondolata, hogy a romákat is megillesse ez a jog, azonban ez további konzultációkat igényel. 

Ami a nemzeti közösségek jelképhasználati jogait illetve, ennek törvényi szabályozására a közeljövőben kerül sor. Az elképzelés szerint a nemzeti zászlók megfelelő, szabályozott használata engedélyezésre kerül, ellentétben a más államok szimbólumaival (ukrajnai értelmezésben a himnuszok ebbe a kategóriába tartoznak). 

A tanácskozás munkájába online bekapcsolódott Olena Bogdan, az etnopolitikai és lelkiismereti szabadság állami szolgálatának vezetője és Jurij Kononenko, az Oktatási és Tudományos Minisztérium általános középfokú, illetve óvodai oktatással foglalkozó főigazgatóságának vezetője, akik reagáltak a tanácskozás során felmerült kérdésekre - közli az UMDSZ sajtószolgálata.

  • Napirenden az új kisebbségi törvény

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!