Európai Unió | 2021. 05. 25. – 17:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

A Brüsszelben hétfőn este kezdődő, kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozón a koronavírus-járvány okozta helyzet áttekintése mellett a tagállami vezetők számos külpolitikai kérdésről folytatnak megbeszélést, köztük az Európai Unió Oroszországgal ápolt kapcsolatáról, az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodások végrehajtásáról.

Kitérnek a közel-keleti helyzetre is, valamint előkészítik a közelgő, június 15-re tervezett EU–Egyesült Államok csúcstalálkozót. Késő éjszakába nyúló tanácskozásukon az állam- és kormányfők szokatlanul kemény szankciókat fogadtak el Fehéroroszország ellen a Ryanair repülőgépének földre kényszerítése, és a fedélzeten utazó ellenzéki újságíró őrizetbe vétele miatt - írja az MTI.

Újabb szankciókat vezet be Fehéroroszország ellen az Európai Unió.

A tagállamok vezetői felszólították az európai légitársaságokat, hogy járataik kerüljék el az ország légterét, az európai repterek pedig ne fogadjanak fehérorosz gépeket.

A döntés előzménye, hogy a belarusz hatóságok vasárnap leszállásra kényszerítettek egy Ryanair gépet és őrizetbe vettek egy, a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót. Minszk szerint ugyanakkor a gépet terrorveszély miatt szólították fel leszállásra.

A tagállamok egyetértettek abban, hogy büntető intézkedéseket hozzanak Fehéroroszország ellen. Azonban uniós viszonylatban is szigorú szankciók születtek – mondta Baraczka Eszter az M1 tudósítója.

„Fehéroroszország ellen már három szankciós csomag van érvényben az elnökválasztás, és az azt követő ellenzéki tiltakozások leverése óta. A harmadikon maga a fehérorosz elnök is rajta van” –tette hozzá.

A negyedik szankciós csomagban a felelősöket próbálják megbüntetni. Célzott gazdasági intézkedéseket fogadnak el az ország ellen, amelynek részleteit a bizottság dolgozza ki a külügyi főképviselővel – magyarázta.

Az uniós csúcstalálkozó témái között szerepel továbbá a klímaváltozás kérdése is. Az Európai Tanács 2019 decemberében hagyta jóvá azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. 2020-ban megállapodott abban a kötelező uniós célkitűzésben,

hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása.

A tavaly decemberben elfogadott zárónyilatkozattal összhangban a vezetők a tervek szerint további iránymutatást nyújtanak majd az Európai Bizottság nyáron bemutatni kívánt javaslataihoz.

Magyarország nem ért egyet az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy a nagy szennyezőkre kitalált kibocsátás-kereskedelmi rendszert kiterjesszék a gazdaság más területeire, például a közlekedésre és az épületek fűtésére, miután ez az üzemanyag és a rezsi áremelkedését eredményezné.

A bizottság július közepéig készít egy tizenkét jogszabályból álló csomagot. Várhatóan erről nagyon kemény vitákat fognak folytatni a második napon az állam- és kormányfők.

„A tagállamok között nagy az ellentét, és van egy éles határvonal, ami a gazdag és a szegény országok között húzódik. Ugyani a gazdag országok elsősorban azt szeretnék, hogy ott csökkentsék jobban a kibocsátást, ahol ez a legolcsóbb, ami értelemszerűen Közép- és Kelet-Európa. Ezek az országok azonban tiltakoznak, szerintük ez nem elfogadható, hiszen ezek az országok a kiotói folyamat kezdete óta már sokkal többet csökkentettek károsanyag kibocsátást, mint a többiek. Azt sem fogadják el, hogy átlagos legyen a csökkentés, hiszen például Magyarország esetében már többet csökkentett, mint a szomszédos Ausztria ”– magyarázta Baraczka.

A gazdag országok szerint ott kell csökkenteni a kibocsátást jobban, ahol ez olcsóbb, mint például Közép-Európában, de ez elfogadhatatlan Magyarország számára.

„Magyarország ahhoz az országcsoporthoz tartozik, amely azt képviseli, hogy a klímavédelem költségeit a klímaromboló nagy cégeknek kell megfizetniük” – közölte korábban a magyar álláspontot Orbán Viktor, aki figyelmeztetett: vannak olyan országok, amelyek inkább a családokkal fizettetnék meg a klímavédelem költségeit. Ez a miniszterelnök számításai szerint havonta húszezer forintba is kerülhetne egy átlagos magyar családnak.

„A 27 tagállam között nincs különbség abban, hogy 2050-re a karbonsemlegességet az uniónak el kell érnie. Az eszközöket illetően van különbség a véleményekben. Ugyanis, a 27 tagállam 27 különböző gazdasággal rendelkezik.

A környezetvédelem szempontjából a gazdaságok szerkezete más és más az egyes tagállamokban ”

– mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 Ma reggel című műsorában.

„Kelet-Közép-Európa hátrányba kerülhetne abban az esetben, hogyha az eredeti javaslatok valósulnának meg az unióban. A V4 országok között Magyarország áll a legjobban a kitűzött célokkal illetően,

de ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne okoznának a mostani javaslatok a gazdaságunk szempontjából versenyhátrányt” – magyarázta.

Az alapvetően nyugat-európai érdekeket tükröző javaslatok túl nagy terhet jelentenének közép-európa társadalmai számára. A V4 térségben Lengyelország és Csehország van a legnehezebb helyzetben – tette hozzá.

Korábban hír adtunk arról, hogy az ukrán elnök a légiközlekedés leállítását kezdeményezte Fehéroroszországgal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította hétfőn a kormányt, hogy dolgozzon ki határozatot az Ukrajna és Fehéroroszország közötti közvetlen járatok megszüntetéséről, valamint Fehéroroszország légterének bezárásáról a két ország közt közlekedő járatok előtt.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy egymásután törlik fehéroroszországi járataikat az európai országok. A brit és francia repülési tilalom miatt október végéig kényszerült törölni londoni és párizsi járatait a Belavia fehérorosz légitársaság, és közben kedden Lengyelország, Litvánia és Ukrajna is bejelentette, hogy megszünteti a légi összeköttetést Minszkkel, illetve megtiltja a fehérorosz légtér használatát a Ryanair járatával történt két nappal ezelőtti incidens miatt.

Forrás

MTI


Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!