Kárpátalja | 2021. 05. 16. – 12:22 |
A szilvahimlő vírus, avagy a Plum pox vírus (PPV) a csonthéjasok közül elsősorban a szilván, a kajszibarackon és az őszibarackon terjed.

A szilvahimlő vírus, avagy a Plum pox vírus (PPV) a csonthéjasok közül elsősorban a szilván, a kajszibarackon és az őszibarackon terjed, de megfertőzheti a meggyet, a cseresznyét, a mandulát is.

A szilvahimlőről először Bulgáriában írtak 1918-ban. 1932-ben már elterjedt Európában. Hazánkban először 1966-ban jelent meg Csernyivci megyében. 1969-ben már Kárpátalján és több megyében is elterjedt a betegség. A szilvahimlő tipikus tünete a termésen megjelenő, a termés fedőszínétől eltérő, gyűrű alakú színelváltozások, melyek a leveleken és a csonthéjon is megfigyelhetők. A levelek megkeményednek, megvastagodnak. A Besztercei típusú szilvafajtáknál a héjon szabálytalan, bemélyedt rajzolatok láthatók, a héj alatt a gyümölcs húsa kemény, barna, és a csonthéj is gyakran vörösesbarna színű. A termesztők azért tekintik a szilva legveszélyesebb vírusos betegségének, mert a lefolyása a legtöbb esetben korai terméshullással jár.

A PPV-t a gyümölcshús barna elszíneződése miatt a szilvamoly kártételével szokták összetéveszteni, de ha a szilvamoly a ludas, a lárva mellett annak morzsalékos ürüléke is felfedezhető. A nagyobb szemű ringló szilvák termésén a vírus kártétele nem annyira jelentős: a gyümölcs héján csak felszínes elszíneződő foltok láthatók, a gyümölcs beérik, nem hullik le. A szilvahimlő vírus elsősorban az oltványokkal terjed. Ha a szaporításhoz felhasznált alany vagy a nemes oltvány vírusfertőzött volt, az oltvány is fertőzött lesz. Ezért fontos, hogy csak megbízható helyről vásároljunk oltványt. Ezenkívül a vírus terjed még a maggal, a fertőzött fáról származó virágporral és a levéltetvekkel is.

A szilvahimlő ellen a vegyszeres védekezés hatástalan, azonban a vírust terjesztő levéltetvek lepermetezésével csökkenthetjük a vírus fellépésének kockázatát. Ha egy fa megfertőződött, akkor sajnos a beteg növény gyógyítására már nincs lehetőség. Ezt a fát minél előbb vágjuk ki és semmisítsük meg (égessük el), hogy a kór terjedését megakadályozzuk!

A kivágott fa helyére csonthéjas fajokat ne telepítsünk! Ültessünk inkább almát, körtét, esetleg bogyósokat! A szilva és őszibarackfáknál tavasztól őszig folyamatosan védekezzünk rovarölőszeres permetezéssel a levéltetvek ellen. Zöldmetszésnél fertőtlenítsük a metszőollót hypós oldattal! A nyugalmi időszakban végzett metszéssel a vírus nem terjed.                

Szerkesztették a
Kárpátaljai Növényvédelem szakemberei:
Mihajlovszki Júlia, Ljubov Grab


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 19. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!