4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nagyjából Mars nagyságú objektum ütközhetett a Földdel. Egyes elméletek szerint ez a kozmikus karambol vezetett a Hold létrejöttéhez.

Egy most megjelent tanulmány úgy véli, a titokzatos égitest maradványai ott rejtőzhetnek a földköpenyben - írja a Science híroldala, amelyet az Origo idéz.

A széles körben elfogadott teória szerint a Föld csecsemőkorában egy Theia nevű égitest csapódhatott bolygónkba,

az ütközés során keletkező kőzettörmelékből pedig kialakult a Hold.

Az Arizonai Állami Egyetem szakértői szerint a Theia maradványai két kontinens nagyságú kőzetrétegbe vannak ágyazva valahol a nyugat-Afrika és a Csendes-óceán alatt. 

A szeizmológusok korábban megfigyelték, hogy a földrengésekből származó szeizmikus hullámok a két rétegben, az úgynevezett alacsony nyírási sebességű provinciákban (angol rövidítésben LLSVP) lelassulnak.

Arra is fény derült, hogy a rétegeket alkotó kőzetek sűrűsége és kémiai felépítése markánsan eltér a földköpeny többi részétől. Össztömegük a Hold tömegének hatszorosa.

Ezek a leghatalmasabb képződmények a földköpenyben" – mondta a kutatás vezetője, Qian Yuan.

Az izotópos elemzések és modellek alapján Yuan úgy véli, az LLSVP-k valójában a Theia maradványai.

Yuan szerint a becsapódást követően a Theia magja összeolvadt a Földével. Amennyiben a modell helyes, az elpusztult égitest köpenye pont ott található, ahol a két LLSVP húzódik. A szimulációk azt mutatták, hogy a Theia köpenye 1,5-3,5 százalékkal volt sűrűbb a földköpenynél, ezért is maradhatott meg ilyen jól elkülönülten.

A kutatók Izlandról és Szamoáról is gyűjtöttek mintákat, ezek elemzése alapján pedig kiderült, hogy a két LLSVP a Föld első 100 millió évében keletkezhetett, vagyis akkor, amikor a Hold is létrejött.

A fenti megállapítások alátámasztásához természetesen arra van szükség, hogy a tudósok a Hold köpenyéből is mintákat vegyenek.

A keresett kőzetek Földünk égi kísérőjének déli sarkánál, egy becsapódási kráter mélyen lehetnek.