Hirado.hu
| 2021. 04. 30. – 16:30 | Franciaország |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

Hirdetés

Szerdán mutatták be Párizsban azt a törvényjavaslatot, amely végérvényesen bebetonozná a 2015-ös terrortámadások után meghirdetett rendkívüli állapot intézkedéseit.

2017 óta tizennégy támadás történt az országban, amelyek összesen 25 emberéletet követeltek - írja a Hirado.

Legutóbb egy tunéziai férfi szúrt halálra egy rendőrnőt.

Franciaországban fenyegetettség jellege változik, négy-öt évvel ezelőtt inkább olyan elkövetők voltak, akik például külföldről, az ISIS-től kaptak, akár ideológiai, akár egyéb segítséget. Most már egy sokkal inkább „belső terrorfenyegetettségről van szó, és általában olyan elkövetőkről, akik nem nagy logisztikai befektetésekkel indulnak neki a merényleteiknek, hanem például egy késsel, amit sokkal nehezebb detektálni” – mondta Soós Eszter Petronella, Franciaország-szakértő az M1 Ma reggel című műsorában.

Ez a változás, ami szinten tudja tartani a terrorfenyegetettséget, ezeket az elkövetőket sokkal nehezebb megtalálni, és többek között az említett terrorellenes törvénycsomag olyan intézkedés-tervezeteket tartalmaz – különösen az online megfigyelésre vonatkozólag –, amitől azt várják hogy esetleg olyan elkövetők terveit, radikalizálódását is észre lehet majd venni, akiket egyébként a hagyományos módon nem vennének észre – tette hozzá a szakértő.

Vannak olyan elkövetők az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, aki teljesen ismeretlenek a hatóságok előtt, és elsősorban ezek az elszigetelt elkövetők jelentik a legveszélyesebb fenyegetettséget.
2015 óta tesztelnek egy olyan rendszert, amely azt teszi lehetővé,

hogy tulajdonképpen élő egyenes adásban figyeljék a hatóságok, hogy mi történik az interneten.

Ezt úgy kell elképzelni – a hatóságok elmondása alapján –, hogy észreveszik, hogy valaki nagyon sokszor tekint meg olyan tartalmakat, amelyek valamiféle terrorizmushoz vagy radikalizációhoz kötődő dolgot takarnak, és fölmegy egy jelzés, hogy itt valamilyen konzisztens tartalomfogyasztás történik, azt megvizsgálják, majd ezek az emberek utána be tudnak kerülni, akár internetes keresések alapján is a megfigyeltek körébe – magyarázta Soós Eszter Petronella.

A hatóságok anélkül is tarthatnak házkutatást, hogy erre különösebb okuk vagy bizonyítékuk lenne
2017-ben, amikor Emanuel Macron megnyerte az elnökválasztást, hivatalba lépett, akkor az első egyik nagyon fontos törvényjavaslat, amit elfogadtak az arról szólt, hogy rendkívüli állapotnak a szabályait átemelték a büntetőjogba, és úgymond állandóvá tették. Valójában ez egy tesztelés volt, és az volt a cél, hogy egy pár év után lássák, hogy ez mennyire működőképes – mondta a szakértő.

Tavaly meghosszabbították egy kis idővel ennek az újraértékelésnek a határidejét, ez zajlik most. Gyakorlatilag most az történik, hogy a rendkívüli állapotnak a büntetőjogra és a nyomozásra vonatkozó és terrorizmushoz kötődő részeit immáron végleg átemelik a rendes francia jogban.

Hogy fogadta ezt a francia társadalom?

Egy közvéleménykutatás nagyon magas egyetértést, körülbelül háromnegyedes egyetértést mutatott, úgyhogy van társadalmi többsége ennek a törvényjavaslatnak – mondta Soós Eszter Petronella, majd hozzátette: éppen a napokban történt egy terrortámadás, amikor egy rendőrnőt gyilkolták meg, „tehát egy olyan kontextus van jelenleg Franciaországban ami szigor után kiált”.

A napokban született jogerős ítélet egy olyan ügyben, amikor egy zsidó asszonyt dobott ki egy drogos fiatalember az ablakon, és a drogfogyasztására tekintettel nem beszámíthatónak ítélték az igazságügyi szakértők, és ezért nem tárgyalás lesz, hanem kényszergyógykezelés, és ez is nagy felháborodást váltott ki.

Tehát a közhangulat több okból, több ügyből kifolyólag a szigor felé megy.

A szakértő kiemelte, hogy elkezdődött az elnökválasztási kampány, amely alapvetően a jelenlegi helyzet szerint a jobboldalon játszódik, tehát mindenki a jobboldali bázisért dolgozik. Alapvetően az elmúlt években jobbra tolódott a francia társadalom, tehát arra lehet számítani, hogy ez a kérdéskör napirenden lesz, és a verseny a politikai erők között – Macrontól Le Penig bezárólag, a centrumtól a radikálisabb jobboldalig – abban lesz, hogy ki tudsz szigorúbban és hatékonyabban fellépni ezekben az időkben – mondta Soós Eszter Petronella.


Hirdetés

Korábban hírt adtunk arról, hogy megzavarta egy amerikai hadihajó a kínai haditengerészet Tajvan közelében és a Dél-kínai tengeren végzett gyakorlatát - közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Vu Csien, a kínai védelmi minisztérium szóvivője.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke zéró bevándorlási tervet hirdetett. A dán kormány célja, hogy senki ne kérjen menedéket az országban.

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!