Kárpátalja | 2021. 04. 18. – 15:55 |
Fertőződhetnek a fák az ala­kító, ritkító metszések során, amikor a metszési felületeken keresztül támad a gomba vagy a baktérium. Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

„Gyümölcstermesztésünk eddig kifejlesztett méreteit és a termesztés fontosságát csak akkor tudjuk igazán értékelni, ha a kártevők és betegségek elleni védelmet teljes egészében eredményesen végezzük el... A kártevők és kórokozók elleni védekezés csak úgy hozza meg a kívánt eredményt (kis és nagy gazdaságokban, üzemi és házikertekben), ha azt az előírásoknak megfelelően a legalkalmasabb fejlődési szakaszban, a legjobb és legkorszerűbb védekezőszerrel és technológiával végezzük el, szem előtt tartva környezetünk védelmét is.”

Ezeknek a gondolatoknak jegyében szeretném felhívni a figyelmet azokra a teendőkre, amelyek segítségével megelőzhető, vagy lényegesen csökkenthető egyes betegségek kialakulása a csonthéjas gyümölcsfákon.
Főként a kajszi és az őszi­barack, a cseresznye és a meggy elhalásos betegségei okoznak gondot. E betegség már a telepítést követő évben is jelentkezhet úgy, hogy az ősszel elültetett csemete nem hajt ki, vagy ha tavasszal ki is zöl­dül, gyengén fejlődik, sokszor 1-2 év múlva elpusztul.

Az ok többféle lehet: kiszá­radás, elmaradt kalluszosodás a szemremetszés helyén, külön­böző kórokozók megtelepedése a törzsön, a mechanikai sérülés vagy a nyúlrágás helyén.

Kórokozók

Fertőződhetnek a fák az ala­kító, ritkító metszések során, amikor a metszési felületeken keresztül támad a gomba vagy a baktérium. A fertőzések he­lyén rákos, mézgás sebek kelet­keznek, s végül kisebb-nagyobb hajtások, vázágak pusztulnak el.

Gyakori jelenség, hogy kü­lönböző lombkárosítók – le­gyen az állati vagy gomba ere­detű – elszaporodása korai lombhullást okoz. A vesszők, termőnyársak nem érnek be, té­len elfagynak, s ezek az elszá­radt képletek is fertőzési kapuk a kórokozók számára.

Melyek azok a kórokozók, amelyek a felsorolt módon fer­tőzhetik a kajszi-, őszibarack-, cseresznye-, meggyfákat és mi­kor?

A kajszifák rákosodását, gu­taütését a Pseudomonas syrin-gae baktérium és a Cytospora rubescens (C. cincta) okozza, az őszibarackfák korai elhalá­sát pedig főleg a Cytospora ru­bescens, a Chondrostereum pur-pureum gombák és a Pseudomo­nas syringae baktérium. Cse­resznyén, meggyen a Cytospora leucostoma és a Pseudomonas mors-prunorum károsít.

A baktériumok és a gombák közös jellemzője, hogy csak sebzéseken keresztül képesek fertőzni, legyen az „mikro” (fagyrepedés, kéregmolyfúrás, levélripacs), vagy „makro” (mechanikai sérülés, nyúlrágás, metszési felület) sérülés. A fer­tőzés következtében rákos, mézgás sebek keletkeznek, ahol a háncs- és faszövet el­pusztul. Ha a háncsszövet­pusztulás körbeéri az ágat vagy a törzset, az elhalt rész fölötti ág vagy koronarész hirtelen elhal, elszárad. A fertőzés az őszi és téli hóna­pokban következik be, a beteg­ség tünetei rügyfakadás után, a nyári hónapokban már jól felis­merhetőek.

Hogyan védekezzünk kor­szerűen, környezetkímélően el­lenük?

A védekezés két részből áll: a megelőzésből és a gyógyító vé­dekezésből.

A megelőzés azzal kezdődik, hogy csak egészséges oltványt szabad elültetni, ahol a szemre­metszés helye tökéletesen befor­rott, s a fákon nincsenek sérülé­sek. Ültetés után a mechanikai sérülések kivédésére, a vadkár el­kerülésére törzsvédő hálót kell használni. A csonthéjas gyü­mölcsfákat télen, a nyugalmi idő­szakban tilos metszeni, mert ak­kor a legfogékonyabbak a felso­rolt kórokozókkal szemben. Az optimális metszési idő a rügyfaka­dás utáni időszak. Ekkor a fák ellenállóak, toleránsak a kóroko­zókkal szemben. Ősszel 3%-os bordói lével végezzük lemosó permetezést, hogy a fa kérgén lévő kórokozók szaporítóképleteit elpusztítsuk. Ezt a permetezés 1%-os töménységben tavasszal a metszés után ismételjük meg, amikor a friss metszési felületeket is bizonyos ideig fedi a baktérium- és a gombaölő hatású, környezetbarát permetező szer.

Ez a permetezés azonban nem pótolja a sebkezelést, tehát metszés után azonnal kenjük be a metszési felületeket sebkezelővel. A metszéssel egy időben végzett sebkezelés megakadályozza a friss vágási felületek utólagos fer­tőződését.

A gyógyító kezelés a már meglévő sebek ellátása, a fák, egyes beteg ágak életének meghosszabbítását szolgálja. A mézgás, elhalt sebeket éles késsel, vagy erre a célra alkalmas kézi motoros fűrésszel az egészséges részig kell kitisztítani, azután sebkezelővel bekenni, ami előse­gíti a kalluszosodást és a gyógyu­lást. Hogy a munkánk eredmé­nyes legyen, az elszáradt ágakat öt-tíz centiméteres egészséges résszel együtt, még ősszel fűré­szeljük le a fákról, a sebzési felü­letet sebkezelővel kenjük be. A már elpusztult fákat távolítsuk el a gyümölcsösből és a beteg ágakkal együtt égessük el, hogy a rajtuk lévő kórokozók szaporítóképleteit elpusztítsuk, az újabb fertőzési forrást gyérítsük.

Védjük csonthéjas fáinkat a kéregmolytól, a gnomóniától és más, leveleket károsító gombabetegségektől, amelyek korai lombhullást okozhatnak, ugyan­is a legyengült fák hajlamosabbak a megbetegedésre. Mind­egyik kórokozó előszeretettel fer­tőzi a gyenge, hiányos tápanyag­ellátásban részesült fákat, ezért figyelmet kell fordítani az opti­mális tápanyagellátásra is.

Bodnár István
kertészmérnök


Hirdetés


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 15. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!