Világ | 2021. 04. 01. – 18:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

A pillanat, amikor nem kell többé kijelző fölé görnyednünk, vagy azt apró dobozkában az orrunk elé tartanunk, közelebb van, mint gondolnánk.

A kontaktlencsébe épített kijelzők korszakába egy évtizede léptünk be, és bár a cégek által a fejlesztési területről festett kép mindig stratégiai optimizmustól duzzad, a dolgok állása az, hogy ezek a korábban kiberpunk-utópiákban megjelenő bionikus eszközök most már pár éven belül piacra kerülnek - írja az Index.

Négy-öt éve már a legnagyobbak is aktívan fejlesztenek a területen:

a Sony, a Samsung, az Apple és a Google.

Az igazi kérdés, hogy tudnak-e majd olyan csodát mutatni, amiért az emberek hajlandóak lesznek a szemükbe helyezni az elektronikát.

Intő példa a Google, amely úttörő a bionikus elektronikában. 2014-től fejlesztettek egy olyan kontaktlencsét, amely beépített csippel figyeli a vércukorszintet. A cég komoly kutatás-fejlesztési eredményeket zsebelt be, de végül mindenki döbbenetére 2018-ban kiderült, hogy a könnyből nem mérhető megbízhatóan a vércukor.

A Google talán szerencsés is volt, hiszen a területen nagyon meredek technikai ugrásokkal haladnak kisebb cégek, amiket tokkal-vonóval fel lehet majd vásárolni a megfelelő pillanatban.

Az Apple például 2030–2040 között tervez okoskontaktlencsét a piacra dobni.

Közben az úttörők, a Mojo Vision és az Innovega már termékprototípusokat tesztelnek.

Az első ügyfeleink a látássérültek, utánuk jönnek a sportolók, akik szabadon akarják használni a kezüket, de az információhoz is hozzá akarnak férni – mondja az Innovega alapítója, Jerome Legerton a Business Insidernek.

Alig látók és teljesítményt hajszolók

Az Innovega technológiája egy lágy kontaktlencséből áll, ami egy különleges szemüvegből érkező képet továbbít a retinára. Ez a megoldás egyfajta átmenet az okosszemüvegek és az okoskontaktlencsék között.

A lágy lencsék miatt kényelmes, és a megoldás relatív egyszerűsége és olcsósága nagyban ellensúlyozza annak kissé zsákutcás jellegét, amitől egyébként szakmaspecifikus felhasználásban még bőven sikeres lehet, főleg, ha elsőként jöhet piacra.

Ez utóbbi pedig nem triviális körülmény, ugyanis a kontaktlencsék orvosi segédeszköznek minősülnek, ezért a hivatalos gyógyszerészeti hatóságok engedélyezik, ami legalább egyéves bevizsgálást és tesztelést jelent. Egy okoslencsének ezért kiváló minőségűnek, gázáteresztőnek és biokompatibilisnek kell lennie.

Szemben az Innovegával, a Mojo Vision igazi telivér okoskontaktlencséket fejlesztett ki. Ezek kemény lencsék, amelyek egyenesen a sárgafoltra vetítik a képet, és mindent beléjük építenek. Pontosabban majdnem mindent: sikerült egy fél milliméteres kijelzőre hetvenezer LED-et építeni széles sávú rádiókommunikációval, mozgásérzékelőkkel és filmvékonyságú akkumulátorral.

Viszont a számítástechnikai teljesítményt biztosító eszközt, a videókártyát, processzort, háttértárat, a mobilantennát és az akksit a felhasználók külön egységben hordják magukkal, például nyakláncon, fityegőként.

A Mojo Vision alelnöke, Steve Sinclair a Forbesnak rámutatott, hogy a jelenlegi elképzelések szerint a mobiltelefonok helyét különböző átmeneti formákon keresztül lassan átveszik majd az okosszemüvegek vagy az Oculushoz hasonló, kevésbé szemüvegszerű eszközök. Az okoskontaktlencsék azonban egyáltalán nem olyan futurisztikusak, mint ahogy elsőre gondolnánk, hiszen az optikáknál már most is komoly infrastruktúra áll rendelkezésre ezekhez, mert körülbelül 140 millióan hordanak kontaktlencsét nap mint nap.

Ne szórakozz

Az első Mojo lencsék tényleges látásjavító eszközök lesznek, amik képesek lesznek körülrajzolni és kiemelni a környezet bizonyos részeit a gyengénlátóknak.

Nem próbáljuk újraalkotni a valóságot. Nekünk az a kulcsfontosságú, hogy a megfelelő információt kapjuk akkor, amikor kell – mondja Sinclair. 

A Mojót tehát hidegen hagyja a mai szórakoztatóipar és a virtuálisvalóság-sisakok, sőt a mindenhova betolakodó közösségimédia-értesítések sem az ő világuk. Ezek az eszközök a környező világ részeit ismerik és erősítik fel a járda szélétől egy közeledő ember arcáig, ehhez pedig csúcshardverre, de saját operációs rendszerre is szükség van. 

A Mojo következő generációs eszközének tesztelése idén nyáron kezdődik, míg az Innovega várhatóan 2021 végére szerzi meg a szövetségi gyógyszerészeti hatóság jóváhagyását.

Korábban hírt adtunk arról, hogy mesterséges intelligenciára bízhatják a dolgozók felvételét és kirúgását. A brit szakszervezetek kongresszusa kifogásolta a mesterséges intelligencia munkahelyi használatát. Ezért javaslatokat tett arra, hogyan védjék a dolgozókat attól, hogy algoritmus bocsássa el őket, netán igazságtalanul.

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy Jack Dorsey, a Twitter alapítója jótékonysági célból elárverezte legelső Twitter-posztját, ami 2,9 millió dollárért kelt el. A tweetet egy malajziai üzletember vásárolta meg.

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés