Magyarország | 2021. 03. 08. – 06:11 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

A lábfájdalom olyan gyakori tünet, hogy sokszor hónapok, néha évek telnek el, amíg a betegek orvoshoz fordulnak. Ez leginkább a tartósan fennálló, de nem túl zavaró panaszok esetén jellemző.

Érdemes ugyanakkor megvizsgáltatni ezeket a problémákat, hiszen súlyos betegséget is jelezhetnek. A visszértágulatról, az érszűkületről, valamint a kezelési lehetőségeikről dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa beszélt - írja a Házipatika.com.

Mozgásszervi panaszok és az érszűkület

Vádli- vagy combfájdalom esetén, főleg, ha járásra és mozgásra fokozódik, a legtöbben az izmok túlerőltetésére, az ízületek kopására, fájdalmára gondolnak. Ha azonban a javulás hosszú időn át várat magára, ráadásul a végtagokat hidegnek érezzük, valamint a bőr száraz, hámló, mindehhez pedig a lábujjak, sarkak elszíneződése is társul, akkor gondolni kell az érszűkületre, különösen idősek, cukorbetegek, dohányosok, koszorúérbetegek esetében, illetve akik családjában előfordult már szív- és érrendszeri probléma.

Az idősebbeknél még inkább számolni kell ezzel a lehetőséggel, hiszen a korral együtt nő mind a mozgásszervi betegségek, mind az érszűkület előfordulása. A reumás bántalmak gyakoribb előfordulás alapján hajlamosak vagyunk az időskori fájdalmakat "korral járónak" hinni, és mivel az ízületi panaszok ebben a korban már ritkán válnak teljesen panaszmentessé, a tartós fájdalmak hátterében az okok keresése gyakran elmarad. Fontos tudni azonban, hogy az érszűkület túl késői felismerése súlyos szövődményekhez vezethet - mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszér vagy érszűkület?

A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis például a nehézláb-érzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, amely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.

Hogy miért is jár fájdalommal a visszér? A vénabillentyűk dugattyúszerűen akadályozzák meg a visszaáramlást az általuk közrezárt szakaszon. Ha a fokozatosan emelkedő nyomás miatt a billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a visszaáramló vér az adott szakaszon tovább növeli a nyomást, nagyobb terhet róva az alatta húzódó szakaszra, majd a megnövekedett vérmennyiség a szövetek közé távozik, és pangást, illetve vizenyőt hoz létre. Ezt az állapotot jellemzően elősegíti a sok állás és ülés - a lábak pedig elnehezülnek, és feszítő érzés is társul a problémához.

Érszűkület esetében a panaszok az artériák falában lerakódó zsír- és egyéb sejtek okozta szűkület miatti csökkent szöveti oxigén- és tápanyagellátás következményeként alakulnak ki. Ilyenkor nyugalomban még megfelelő a vérellátás, de járáskor az izmok megfeszülése következtében tovább szűkül az erek átmérője, csökkentve az áramló vér mennyiségét, és fellép a végtag görcsös fájdalma, ami miatt a beteg kénytelen egy kis időre megállni (innen ered a kirakatnéző betegség elnevezés). A fájdalom ezután az izmok ellazulása és a javuló áramlás miatt megszűnik. Továbbjáráskor a folyamat ismétlődik. Súlyosabb esetben az oxigénellátás teljes mértékben megszűnik, ilyenkor a fájdalom nyugalomban is fennáll, és következményes szövetelhalás jön létre, amely fekélyek formájában jelentkezik.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés