Oroszország | 2021. 03. 01. – 18:00 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

A Föld legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai, az aszály, elsivatagosodás, áradás és az elviselhetetlen hőség fenyeget, amely hatalmas régiókat tehet lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthat el a világ számos térségében.

Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak - írja az Origo.

Míg az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban, Európában és Indiában csökkennek a mezőgazdasági termések, addig Oroszországban várhatóan az elkövetkező évtizedekben a melegedő hőmérséklet

és a hosszabb vegetációs időszak fokozza a növénytermesztést. 

Oroszország, Kanada és Skandinávia nemcsak a mezőgazdasági szektor bővülése miatt, hanem, az olvadó jég után az északi-sarkkörön állandósuló új hajózási útvonalaknak köszönhetően is az éghajlatváltozás győztese lehet. 

Azonban egyesek szerint a hatalmas, kihasználatlan és melegedő szibériai régiójának köszönhetően egyetlen ország sem állhat jobb helyzetben az éghajlatváltozás kiaknázására, mint Oroszország.

Ezért van jobb helyzetben Oroszország a Föld többi északi államánál

Kétségtelen, hogy Kanada és a skandináv országok is profitálnak a hőmérséklet emelkedéséből, de egy fontos körülmény miatt Oroszország kiemelt figyelmet érdemel: a Föld legnagyobb területű országa sokkal több földdel bír bármely más állammál. Egy orosz tanulmány becslése szerint 

A Permafroszt - azaz az állandóan fagyott szibériai talaj - olvadása 2080-ig 2 millió négyzetkilométert szabadít fel a mezőgazdasági művelés számára. 

Ez közel 1,3 milliárd hektár.

Összehasonlításképpen az Egyesült Államokban nagyjából 897 millió hektáron gazdálkodnak. 

Egy amerikai külpolitikai szakértő szerint Oroszország a jövőben potenciálisan uralhatja a világ mezőgazdasági termelését, mert az emelkedő hőmérséklet károsítja az amerikai mezőgazdasági termést, míg ugyanez Oroszországnak előnyt jelenthet.

A kontinensnyi ország már most növekvő mezőgazdasági hatalom. 2000 és 2018 között mezőgazdasági exportja mintegy 16-szorosára nőtt, és nemrégiben a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Rengeteg kínai tőke is befolyik a mezőgazdaságba, különösen szójabab termesztésére és sertésfarm-beruházásokra.

Az ország keleti felében nagy átalakulás zajlik. Míg a föld túlnyomó többségét évszázadokig lehetetlen volt megművelni - csak a legdélibb szakaszok a kínai és a mongol határ mentén voltak termők -, ez mára megváltozott. A húsz évvel ezelőtti májusi, tavaszi olvadás helyett most már áprilisra csupasz a talaj. 

Ez a folyamat pedig valószínűleg felgyorsul a jövőben.

Nem lesz egyszerű búzamezővé alakítani Szibériát

Ugyanakkor a helyzet korántsem ennyire egyszerű. Az éghajlatváltozás ugyan átalakítja a globális mezőgazdaságot, de ehhez - részben a termelés átalakulásával összefüggésben - a várakozások szerint komoly népmozgások kapcsolódnak majd. 

Oroszország pedig jelenleg inkább tartózkodik attól, hogy külföldről érkezők népesíthessék be ezeket a vidékeket, akikre a mezőgazdasági termelési folyamatokat később rá lehet bízni.

A szibériai agrárforradalom kapcsán a szkepticizmusnak további oka is van: a felolvadó területek talajminősége korántsem egyenletes, talajszerkezetük erősen változó, rengeteg az élősködő rovar, szúnyog, és az egyik nagy félelem szerint a permafroszt eltűnésével korábban nem is ismert, veszélyes kórokozók is elszabadulhatnak.

Ugyanakkor Szibéria térsége az orosz ipari nyersanyagtermelés megkerülhetetlen régiója, ahol rengeteg arany, gyémánt és más értékes ásvány lapul a földben. Ezért nem meglepő, ha a mezőgazdaság leendő sikerét a bizakodó elemzők is Szibéria átformálódó térségéhez kapcsolják. 

Néhány kivételtől eltekintve Oroszország legnagyobb városai és a legfontosabb katonai bázisok is sokkal kevésbé kitettek a tengerszint emelkedése miatti áradásoknak, mint például az Egyesült Államok, vagy Afrika és Ázsia számos települése. Ráadásul a hőmérséklet-emelkedésből származó energiamegtakarítás is további ösztönzést jelenthet a gazdaság felpörgetésére Szibériában.

Többen máris úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedekben komoly geopolitikai hatásai lesznek az oroszországi gabona- és szójatermelés növekedésének. 

hiszen a globális felmelegedés járulékos következményei - ahogy összeállításunkban imént bemutattuk - teljesen nem kiszámíthatóak, és nem is feltétlenül csak kedvezőek.

Korábban hírt adtunk arról, hogy mínusz 27 fok is előfordult már a tavasz első napján. Ez a rekord idén nem kerül veszélybe. 

Továbbá emlékeztetünk arra is, hogy az antitest-vizsgálatok már jelzik az oltás hatékonyságát. Brit kutatók csütörtökön ismertetett vizsgálati eredményei szerint a lakossági antitest-vizsgálatok már egyértelműen jelzik a koronavírus elleni oltás hatékonyságát.

Forrás

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés