Kárpátalja | 2021. 02. 27. – 13:33 |
Címlapképünk illusztráció. Fotó: Internet

A klímaváltozás tényét ma már kár lenne tagadni, inkább érdemes azt vizsgálnunk, hogy ez a hétköznapok szintjén miként jelentkezik. A tél mindenre úgymond kiváló alkalom. Azt mindenki megtapasztalta, hogy jóval kevesebb a hó mostanság, mint mondjuk 25-30 évvel ezelőtt. Ahhoz sem szoktunk hozzá, hogy február vége felé is még mindenütt zöld a gyep, akárcsak a Földközi-tengerhez közeli tájakon. S úgy tűnik, hogy az egész telet megúsztuk egy tucat keményebb fagyos éjszakával. Ám mielőtt a zimankós időjárásról részletesebben szólnánk, összegezzük, hogy csapadék tekintetében hogyan is alakult a mögöttünk hagyott év időjárása!

 – A 2020-as esztendőben bőségesen volt részünk csapadékban – tájékoztat Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője. – Tudni kell, hogy Kárpátalja síkvidékein az évi átlagos csapadékmennyiség kereken 400 mm. Ám 2010-től 2016-ig volt egy olyan periódus, amikor az égi áldás csupán 370-380 milliméter között mozgott. 2015-ben például be kellett érnünk 388 mm-rel, ami nem csupán a mezőgazdaságban okozott komoly aszálykárokat, de sokak mindennapi életét is megnehezítette azzal, hogy számos községben majdhogynem kiapadtak az ásott kutak. Egyébként tavaly tavasszal is el kellett szenvednünk néhány hetes aszályos periódust, ám az év egészére az esős időjárás volt a jellemző. A tizenkét hónap folyamán lehullott 621 milliméternyi csapadék pedig az utóbbi évek rekordjának számít. A múlt év októbere és decembere ebből a szempontból is kimagasló, a maga 75, illetve 52 milliméterjével – és ez a tendencia az idei év januárjában is folytatódott. Ekkor 62 milliméter csapadékot regisztráltunk. A dolog komoly szépséghibája az, hogy ennek a mennyiségnek csupán a negyede érkezett hó formájában, amihez az év első hónapjában egyáltalán nem szoktunk hozzá. Egy normális tél esetében most nagyjából félméteres havunk lenne. A januári átlaghőmérséklet egyébként 3-4 fokkal volt magasabb, mint a sokévi átlag.

– A keményebb fagyokra február második dekádjáig várni kellett, ám akkor csak megérkezett.

– Méghozzá viharos, néhol orkánerejű széllel, melynek sebessége 120-130 km/óra között mozgott, ám a széllökések sebessége időnként megközelítette a 160 km/órát is. Érdekes módon a lehűlés sem egyszerre következett be. Február 11-én délután az ungvári kollégák már csak plusz 1.5 fokot regisztráltak, míg nálunk még plusz 8-9 fok közötti értékeket mértünk. Egyébként Beregszászon a leghidegebb hajnalon mínusz 11 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála, míg a Szernye-mocsár körüli falvakból mínusz 13-14 fokot is jeleztek ismerőseim. A hegyvidéken ezekben a napokban mínusz 21-23 fokot mértek. Szerencsére a sítelepek most a lehullott hó mennyiségére sem panaszkodtak, nem úgy, mint a korábbi években.

– Igaz-e az, hogy a február a leghidegebb hónap?

– Én másképp fogalmaznék. Több évtizedes méréseink azt igazolják, hogy ilyenkor a leggyakoribbak az erősen hideg periódusok, amelyek ritkán tartanak 5-7 napnál tovább. Ezt tapasztaljuk most is.

– Mire számíthatunk az elkövetkező hetekben?

Hamarosan beköszönt a tavasz első hónapja. Március elején éjszakánként még előfordulhatnak keményebb fagyok, ám a felmelegedés ilyenkor már egyre erőteljesebb. Hogy is írta Ady Endre? „Márciusi Nap, nagy a te hatalmad”. Biztos vagyok benne, így is lesz.

Kovács Elemér


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 8. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!


Hirdetés