Kárpátalja | 2021. 02. 20. – 08:08 |

Hirdetés

Magyar újságok Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaságban – címmel érdekes és igencsak értékes kiadványt jelentetett meg az Intermix Kiadó az elmúlt esztendőben. A könyv szerzője, a Magyarországon élő, de erős kárpátaljai gyökerekkel rendelkező Kiss Ágnes a csehszlovák érában vidékünkön megjelent magyar nyelvű lapokat mutatja be, méghozzá úgy, hogy sűrűn idéz az általuk megjelentetett cikkekből. Ettől lesz az egész tanulmány oly hiteles és tanulságos. Ki gondolná, hogy a kárpátaljai magyarság első, a csehszlovák érában megélt kisebbségi korszakában számos olyan problémával szembesült, mint bő kilencven esztendővel később a mai nemzedékek. Mi ezúttal a Beregszászon megjelenő Ruszinszkói Magyar Gazda hetilapot szemlézzük.

A Ruszinszkói Magyar Gazda 1926-tól megjelenő vasárnapi lap volt, Egry Ferenc, Polchy István és Bodáky István szerkesztésében. Terjedelme általában 8 oldal volt, írja a szerző, majd így folytatja: A cím alatt a következő felirat állt: Az Országos Magyar Kisgazda-, Földmíves és Kisiparospárt, Magyar Nemzeti Párt Ruszinszkói Kerületének hivatalos lapja. Az újság igen népszerű lehetett, hiszen két, sőt néha három oldalt is megtöltöttek a hirdetések, s többen segítették pénzadományokkal is a működést. (A lap 1930-ban változtatta meg a nevét, és azontúl Kárpáti Magyar Gazda néven jelent meg.)

Amikor Kárpátalja későbbi kormányzója, Konstantin Hrabar még csak mint Ungvár polgármestere meghívta a térség politikai pártjainak képviselőit, hogy vegyenek részt a Csehszlovák Köztársaság 10 éves évfordulójának méltó előkészítésében, Korláth Endre képviselő levélben utasította vissza a meghívást. A levelet a Ruszinszkói Magyar Gazda teljes terjedelemben közölte. Néhány gondolatot érdemes idézni: „A magyar nemzet ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. A legnagyobb tisztelettel viseltetik a cseh nemzet felszabadulásának 10 éves évfordulójára rendezendő ünnepek iránt”, kezdődik a levél. Amely később így folytatódik: „Az idezárt magyarságnak ez a 10 év nemzeti katasztrófát hozott. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, gazdasági ereje fogy, nemzeti ereje gyöngül...” Néhány hónappal később a lap vezércikkben is foglalkozott e témával: „Aki itt az állampolgársági ügyet ismeri, amely kiélezve egyedül és kizárólag a magyar kisebbség ellen van; aki a földreformot közelről látta, amely szintén a magyar nemzeti vagyonnak a nacionalizmus rohamcsapatai által való ostromát jelenti; aki a magyar kultúra szánalmas vergődését figyelte a lefolyt 10 esztendő alatt, annak keserű tanulságai lehetnek az itt folyó kisebbségi élet küzdelmes sorsáról.”

A szerkesztők természetesen rendszeresen közöltek olyan írásokat, amelyek a helyi gazdák tevékenységével függtek össze: Érdemes-e műtrágyát használni? A szőlőpermetező eszközök megóvása. Mit tegyünk, hogy jó búzatermésünk legyen? Milyen módon lehet a szőlők termését fokozni? Jellemző a korra, hogy csaknem minden lapszámban szerepelt szépirodalom.

Hatalmas botrány kerekedett abból, hogy 1928 nyarán Beregszászban mintegy 2000 embert jogtalanul kihagytak a választói névjegyzékből. A felháborodás hatására a hibát ugyan korrigálták, a lap azonban heteken keresztül támadta Mankovits Gyula városi főjegyzőt, mivel vélekedésük szerint ez esetben ő volt a hibás.

A választások előtt másfél hónappal tartották meg a ruszinszkói magyar ellenzéki pártok beregszászi kongresszusát, ennek teljes anyagát a lap 20 oldalas mellékletben adta közre. A kongresszus fő kérdései a következők voltak: gazdaság, földreform, kultúra, illetőség (az állampolgárság kérdése), népszámlálás – tehát mindazok a problémák, amelyek a térségben élő magyarok számára ebben az időben élet-halál kérdést jelentettek. Kedves mai olvasó! Ugye mindez mennyire ismerős!

A választások után az újság szerkesztői némi keserűséggel nyugtázták, hogy a térségben mindössze 30 472 fő szavazott a magyar listára, s egy cikkben a következőket állapították meg: „Nálunk alig lehet elképzelni olyan pártot, legyen az cseh, szlovák, ruszin, német, zsidó vagy ukrán, amelyhez több vagy kevesebb magyar ember – érdekből vagy tudatlanságból, vagy a nemzeti önérzet hiányából – oda ne szegődnék.”

A közelgő népszámlálás kapcsán szomorú statisztikai megállapítást tettek közzé: az egész országban a magyarság természetes szaporodása a legkisebb, kb. évi 1%. „A magyarság kisebb születési arányszáma egyrészt a kisebbségi sors hátrányaira, a rossz gazdasági helyzetre s a bizonytalan jövőtől való aggodalomra, másrészt a magyarság egy részének nemzeti bűnére, az egykézésre vezethető vissza. A gazdasági világválság mellett a kedvezőtlen időjárás következtében betakarított alacsony hozamok még inkább nehezítették az itt élők sorsát, egyre többen nélkülöztek. Az 1932-es terméseredmények kétségbeejtően rosszak voltak, még a következő évi vetőmagszükséglet sem termett meg, Magyarországról hoztak 125 vagon vám- és illetékmentes búzát vetőmagnak. Közben nagy intenzitással folytak az adóvégrehajtások, több faluban került sor véres konfliktusra a csendőrök és a lakosság között. A vezércikkek ekkoriban sorozatban írtak a gazdák panaszairól: az egyszerű földművesek számára elérhetetlen hitellehetőségekről, a felvásárlási rendszer visszásságairól, a gabonamonopólium sajátos működéséről. Az 1930-as években egyébként különös súlyt kapott a lapban a magyar nemzeti érzés. „Mi mindig a magyar nemzeti érzésre, a nemzeti öntudatra, és ha kell, a nemzeti büszkeségre tanítottunk benneteket. Mindig óvtunk az úgynevezett internacionalizmustól, magyarán mondva a nemzetköziségtől, melyet a szociáldemokraták és a kommunisták hirdetnek, de amely a legnagyobb veszélyt jelenti ránk, magyarokra nézve.”  

Időnként házassági hirdetéseket is szerepeltettek. Mutatóba – hogy valamelyest ellensúlyozzuk az eddigi sok nehéz, fajsúlyos témát – hadd álljon itt egy: „Házasodna 35 éves önálló gazda. Keres olyan magyar leányt, akinek készpénz hozománya lenne, mellyel a testvérek birtokát megválthatná. Szükséges kellékek: tudjon zongorázni és tehenet fejni.”

Kovács Elemér


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 7. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!