Kárpátalja | 2021. 02. 14. – 13:33 |

Hirdetés

Így év elején elengedhetetlennek tűnik a mögöttünk hagyott 2020-as esztendő tapasztalatainak összegzése már csak azért is, hogy sikeresen megbirkózzunk az előttünk álló 2021-es év feladataival, és szembe tudjunk nézni az újabb kihívásokkal.

– Milyen nehézségeket kellett leküzdeniük a virágkertészeknek? – Bucsella Enikőtől, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) falugazdász-szaktanácsadójától először ezt kérdeztük.

– A KMVSZ falugazdászaként a Máramaros-Ugocsa régióban tevékenykedő virágkertészek munkáját segítem. Helyzetemből adódóan a dísznövénytermelőkkel tartok szorosabb kapcsolatot, mivel magam is családi gazdaságot és virágboltot vezetek. Vágott és balkonvirág-termesztéssel foglalkozunk több termelőházban.

Egyéni tapasztalataimat a falugazdász munkán keresztül sok termelővel megoszthatom, illetve a velük való együttműködést jó lehetőségnek találom a kapcsolatépítés, a piackutatás szempontjából is. Ami a szakterületünket illeti, a mögöttünk hagyott 2020-as évet két részre bontanám a sikerek és kudarcok szempontjából. A tavaszi karantén sokként érte a piac minden résztvevőjét, így a mi tagjainkat is. Virágeladás szempontjából szerencsére már túl voltunk az első nagy piaci felfutáson, a nőnap ugyanis számunkra az egyik legfrekventáltabb időszak. Ez az év első lehetősége a nagyobb volumenű értékesítésre, ami a megszokott bevételt hozta. Teljesen elégedettek voltak a termelők az eladott mennyiséggel és az árakkal. Ezt követően mindenki belevetette magát a tavaszi virágok kiültetésébe, hiszen ekkorra már minden tervezett palánta, szaporítóanyag arra várt, hogy végleges helyére kerülve a tavaszi napsugártól ugrásszerűen belombosodjon, hogy aztán anyák napján, május folyamán értékesítsük ezeket a tételeket. Alighogy elkezdtük az ültetéseket, jött a hír a teljes karanténról, amiről azt hittük, hogy totális csődöt jelent, hiszen kijárási tilalomban és a kertészetek zárva tartásával nem lehet eladni több ezer, esetleg több tízezer virágpalántát.

– Szerencsére egy idő után megnyitották a zöldség- és virágpiacokat.

– Elmondhatom, ezzel nagy kő esett le a szívünkről. Nem tudom, hogy a kényszerű otthonmaradás okozta, vagy az a tény, hogy végre volt idejük az embereknek a környezetükkel többet foglalkozni, de a tavaszi virágpalánta-értékesítés a várakozásokon túl teljesített. A karantén okozta sokk után sorra hívtak fel termelőtársaim, hogy soha ilyen jó szezont még nem zártak. Megnyugtató volt ezt hallani, mivel már azt hittük, hogy rajtunk marad a fűtéssel és rengeteg munkával, gondozással előállított termék. De az végül szépen eljutott a vásárlókhoz, és kezdhettük a felkészülést az őszi szezonra. Jól tudjuk, hogy a korai hajtatásban érintett zöldségkertészeknek nem volt ilyen szerencséjük, mivel esetükben a piacok néhány hetes zárva tartása alatt gazdaságonként több mázsányi áru ment tönkre.

– Térjünk át a második rész elemzéséhez, a virágtermelők őszi időszakához.

– Nem vagyunk naivak. A tavaszi pozitív értékesítést senki sem könyvelte úgy el, hogy járvány ide vagy oda, ugyanannyi őszi virágot fogunk eladni. Magam is többször felhívtam a termelők figyelmét, illetve számtalanszor átbeszéltük azt, hogy ezek után sokkal megfontoltabban, költségkímélőbben kell a termelési tervet elkészíteni.

Az ősz nagy virágeladási időszaka, mint tudjuk, a mindenszentek ünnepe. Ez az év utolsó lehetősége a tömeges értékesítésre, és általában a korábbi több hónapos munka megérdemelt jutalmát, bevételét jelenti. A megérzéseink beigazolódtak, ugyanis már a kezdetek kezdetén krizantémmal telítődtek a piacok, vevőket viszont alig lehetett látni. A Kárpátalján működő nagybani piacokon jelentős problémaként merült fel, hogy nem a megszokott számban jöttek az ukrajnai felvásárlók. Erre a megyére viszont túl sok jutott a megtermelt mennyiségből. Mint említettem, a vágott krizantém értékesítése terén is komoly gondok merültek fel, de sokkal rosszabbul jártak azok, akik a cserepes krizantémokat favorizálták, mivel azok nagy része a termelő nyakán maradt.

– Ennek az óriási bevételkiesésnek a kapcsán felmerül a kérdés: a termelők miből fogják finanszírozni tavaszi szezon munkálatainak költségeit?

– Jogos a felvetés: miből fedezzük a tüzelőanyag, a szaporítóanyag, egyéb eszközök beszerzését? Számolnunk kell azzal is, hogy a lassan egy esztendeje tartó járványhelyzet miatt a lakosság nagy része felélte tartalékai jelentős részét. Félő, hogy kevesebbet költ majd környezete szépítésére is, hisz sokan mindennapi filléres gondokkal küszködnek, amikor például a rezsiköltségek kifizetése is óriási problémát jelent…

Általánosságban elmondható, hogy termelőtársaim teljesen lecsökkentették tavaszi palánta-megrendeléseiket, kevesebb termelőházat használnak, spórolnak mindenen, amin csak lehet. A tavaszi ültetési tervet minimalizáltuk annyira, amennyire csak lehet, mert félő, hogy az őszi kudarc után a tavaszi értékesítés sem lesz jobb.

A fent elmondottakból kitűnik, hogy a vágott virágot termelők még rosszabb értékesítési évet zártak, mint a palántanevelők. Számtalan rendezvény maradt el (ballagás, konfirmációk, esküvők stb.), amelyre a korábbi években a virágboltok alig érkeztek teljesíteni megrendeléseiket. Nem jobb a helyzet Európa többi országában sem. A holland virágpiacokon halomban állt a kidobott vágott virág, több videót is láthattunk a piacok összeomlásáról, de sajnos nem volt ez másképp a mögöttünk hagyott hónapok során nálunk sem.

– Ezek után nem könnyű válaszolni arra a kérdésre, hogy van-e túltermelés Kárpátalján, vagy észlelhető-e telítettség a virágpiacokon?

– Meggyőződéssel állíthatom, hogy korábban egy normális évben nem tapasztaltunk ilyesmit, a helyben termelt vágott virágot mindig is előnyben részesítették a virágkötők. Ezen felbátorodva nem is oly rég magam is az egy féle növény termelését kibővítettem hat másik fajtával, így az év minden szakaszában volt saját, friss vágott virágom, a szezonnak megfelelően. Ez a karanténnal kapcsolatos intézkedésekig teljesen jól működött, tehát én nem éreztem piaci túltelítettséget. Azt gondolom, hogy bár az idei év mindenféleképpen az építkezés, az újratervezés éve lesz, de aki kitart (és csak az fog kitartani, aki nem tavaly kezdte a termelést), annak lesz lehetősége arra, hogy talpon maradjon egy ilyen felemásra sikeredett év után is. A mi szakmánkban a megélhetésen túl szintén nagyon lényeges, hogy az ember meglássa munkájában a lehetőséget arra, hogy fejlődjön szakmailag, emberileg. Nemkülönben, hogy támasza legyen embertársainak tanácsadásával, példamutatásával, kitartásával. Hiszek az idei év lehetőségeiben és abban, hogy tényleg csak rajtunk áll vagy bukik, mit hozunk ki a rosszból. Meg kell tanulnunk, hogy semmi sem természetes és magától alakul, formálódik a mi kedvünkre. Tisztában kell lennünk azzal, hogy csak akkor leszünk sikeresek, ha ezután úgy tervezzük meg munkánkat, építjük fel gazdaságunkat, hogy helyt tudjunk állni bármilyen nehéz körülmények között, szembe tudjunk nézni minden kihívással.

– Ehhez kívánunk sok sikert.

Kovács Elemér


  • A cikk a Kárpátinfo hetilap 25. évfolyamának 6. számában jelent meg.
  • Hetilapunkat megvásárolhatja terjesztőinknél, illetve előfizetheti a postán.
  • A Kárpátinfo hetilapot ONLINE is előfizetheti!
  • Lapunkat elolvashatja PDF formátumban is.

Hirdetés

Kövessen minket a Facebook és az Instagram oldalainkon.
Iratkozzon fel a Telegram csatornánkra is.
Legyen jól informált!