Elemző műhelyek: továbbra is van szerepük az uniós országelnökségeknek

Rovatok: 

Az Európai Tanács állandó elnöki tisztségének a létrehozása után is van szerepük a félévente változó országelnökségeknek - állapították meg csütörtöki brüsszeli tanácskozásukon különböző európai elemző műhelyek képviselői.

A belga Egmont, a francia Notre Europe, a spanyol Real Instituto Elcano, a magyar GKI Gazdaságkutató Zrt., valamint tíz további európai műhely - "think tank" - közös tanulmánya, amelynek egyes résztémáit járták körül alaposabban a konferencia résztvevői, arra tett kísérletet, hogy hasznos tanácsokat adjon a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi triónak az új helyzetben, amikor már hatályba léptek a Lisszaboni Szerződésben előírt intézményi változások.

Az elemzők - reagálva azokra a vélekedésekre, hogy a most a belga Herman Van Rompuy által betöltött állandó elnöki tisztség mellett csak átmenetileg lesz fenntartható a hat hónaponként változó országelnökség intézménye - úgy vélekedtek: ennek a "hibridmegoldásnak" igenis lehet jövője, hiszen az országelnökség és az állandó elnök hasznos kiegészítő szerepet tölt be egymás mellett, az országelnökség összegzi és közvetíti a tagállami kormányok egyeztetett véleményét.

Egyfelől a rotációs elnökség "közelebb hozza Európát" az egyes országok polgáraihoz, másfelől az a tény, hogy újabban egyre szorosabb együttműködés alakul ki a három egymást követő, vagyis másfél évet lefedő országelnökségi trión belül, új dimenziót kölcsönöz a tagállamok kormányai közötti egyeztetéseknek - olvasható a vitaalapul szolgáló tanulmányban.

A tanácskozáson felszólaló Iván Gábor nagykövet, a brüsszeli magyar állandó EU-képviselet vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az állandó elnöki tisztség létrejöttével megfordult a döntéshozatali folyamat iránya, legalábbis a gazdasági válságból való kilábalás kérdéseiben. Korábban a nagyköveti, majd a miniszteri szintű előkészítő egyeztetések után nyitva maradt vitás kérdésekben a folyamat lezárásaként döntöttek az EU-csúcstalálkozókon. Ez tehát "alulról felfelé építkező" döntéshozatal volt. Most a gazdaságpolitikát illetően először a tagállamok állam-, illetve kormányfői hozzák meg a legfőbb célkitűzéseket tartalmazó döntéseket, majd e döntések tényleges megvalósíthatóságának a megteremtése marad a miniszteri, illetve az alsóbb szintre, vagyis "felülről lefelé szerveződő" döntéshozatali folyamat zajlik.

Forrás: MTI

Cimkék: