Az élet 50 felett, a valóságban és a reklámban

Ötven felett a fogyasztás nem szűnik meg, csak átalakul - állítja Kozák Ákos, a Gfk. Hungária Piackutató Intézet igazgatója. Fontos tudni, hogyan alakul át, hiszen Magyarországon a legtöbb európai országhoz hasonlóan öregszik a társadalom. Egyre több 50 feletti áll alkalmazásban, és ez meghatározza életmódját, jövedelmét, szokásait. Magyarországon 10 évvel ezelőtt ez az arány még csak 16 százalék volt, azóta egyenletesen emelkedik és 2008-ban elérte a 25 százalékot. A KSH adatai szerint az 55-59 éves korosztály közel fele, a 60-64 évesek 13 százaléka dolgozik.
   
A reklám világában és a médiában szinte alig látni idősebb embereket. Ha mégis, szerepeltetésük, környezetük csupa félreértés, hamis sztereotípia - mondta az MTI-nek Nemes Júlia, az egyik legnevesebb kreatív szakember. Elképesztő, lejárt közhelyek láthatók, hallhatók: ma az az ember lesz esetleg tagja egy nyugdíjasotthonnak, aki imádta a Beatlest és Woodstockot, ennek ellenére menüettel, halk zongoraszóval és cirkalmas betűkkel írott reklámüzenetekkel próbálják őt meggyőzni - miről is? Idősotthonba vonulásról, inkontinenciabetétről vagy prosztatagyógyszerről. Holott - tette hozzá Nemes Júlia - a fogamzásgátlókon és a menstruációs betéteken kívül minden más terméknek ugyanúgy célcsoportjai, mint a többi korosztály.
   
Egyes márkatulajdonosok azért nem hirdetnek az idősebbek számára, mert meg vannak róla győződve, hogy erősen márkafüggők. Pedig korántsem azok - ha kínálnának nekik más terméket, mint amit megszoktak, szívesen kipróbálnák. 
   
Az idősebb emberek még csak-csak feltűnnek a tévéreklámokban, de a színes magazinokban már nem: 50 feletti emberek alig szerepelnek az újságokban látható reklámokban.
   
Nagy érdeklődés kísérte Popper Péter pszichológus előadását, aki szerint "az öregség egyre több mindent elvesz tőlünk, a társadalom feladata pedig az lenne, hogy legalább részben kiegyenlítse ezeket a hiányokat". A pszichológus-író a konferencia kiadványában azt is kifejti,  hogy Magyarországon az öregedés is másként történik, mint a fejlett nyugati országokban, miközben tudomásul kell venni, hogy a "mai prakticista társadalmi berendezkedésben sokszor megvetik az öregeket".
   
A hazai pozitív kezdeményezésekről is lehetett hallani: ezek között van azok a webmagazinok, amelyek kifejezetten az időseknek szólnak és amelyek hamar népszerűek is lettek. Az egyik webmagazin ma már országos klubhálózattá nőtte ki magát: egyre több városban jönnek létre Öreg a nénikéd! klubok.
   
A XI. kerületi önkormányzat vezetője, Molnár Gyula a Q-Ageing programról számolt be: Újbuda az országban elsőként lett vezető partner egy olyan európai együttműködésben, amelynek az Európai Unió 2,5 millió eurót ad a projekthez egy sikeres pályázat eredményeként.

Forrás: MTI