A tejelő kecskék takarmányozása

A tejelő kecskének adjunk annyi jóminőségű szénát, amennyit el tud fogyasztani. Többször és keveset adjunk, hogy az étvágyat serkentsük.  A legjobb a lucerna vagy hereszéna, de emellett más szénaféléket is etessünk, mert a tisztán etetett lucernaszénát is megunja, így kevesebbet fogyaszt és többet pazarol.

A csak fűszéna etetés esetén, mivel annak fehérjetartalma sokkal kevesebb a lucernáénál a fehérjét az abrakkeverék fehérjetartalmának növelésével pótoljuk. Ezt úgy érjük el, hogy az abrakhoz forgópogácsát, szóját stb. keverünk akár 20-30%-ig.

A kecske igen szereti a gyök- és gumós takarmányokat. Ezekből naponta átlagosan 05-1 kg etethető. Ha többet etetünk- a sok vizet tartalmazó takarmány- elfoglalja a helyet az emésztőrendszerben és kevés tápanyagot tud az állat felvenni. Ez pedig a termelés csökkenéséhez vezet.

Szükség van a kiegészítő takarmányozásra akkor is, ha a kecske kijár a legelőre. Ez abból áll, hogy reggel a kihajtás előtt is etetünk egy keveset - mert az éhes kecske szaladgál a legelőn és csak akkor nyugszik meg, ha valamelyest csökkentette éhségét. Ez különösen fontos akkor, ha a legelő rossz minősége miatt nem elegendő a legelt fű a tejtermeléshez. Ilyen esetben jó minőségű szénával és abrakkal, vagy csak abrakkal pótoljuk a hiányt.

A tejelő állatokat zárttartásban és legelőn egyaránt jó minőségű tiszta ivóvízzel kell ellátni. Ha egy kicsit is piszkos a víz, a kecske nem issza meg, a tejeléshez pedig sok víz szükséges. A tejelő állatokat ásványi anyagokkal is tökéletesen el kell látni, mert ha ezt nem tesszük, a termelés vallja kárát.

A tejelő kecske minden liter tejjel 10g sót űrit ki, ezért állandóan legyen az állatok előtt só. A nyalósónál jobb a zúzott só, mert a kecske nyalással nem veszi fel teljes szószükségletét. Előnyös, ha a só mellett egy-egy ládában takarmánymeszet és foszforsavas meszet is kihelyezünk, amelyek nyalogatásával hiányukat pótolni tudják.

A vemhes kecskék takarmányában fontos a kielégítő fehérje, ásványianyag és főleg A-vitamin (karotin) biztosítása. Tárolás során a szálastakarmányok elveszítik karotintartalmuk egy részét. Ezért fontos, hogy a vemhes állatok minél frissebb szénát kapjanak.

Dr. Oroszi József 
a Terra Dei
szaktanácsadója

Forrás: Kárpátinfo Hetilap