Weinrauch Katalin új könyvei és életfilozófiája

Beszélgetésünk apropójául az év elején megjelent Ezüst barka gömbölyödik c. kötete (az Intermix Kiadó gondozásában jelent meg), illetve a Magyarországon kiadásra került Álommanók jönnek c. kiadványban szereplő írásai szolgáltak.

- Az Ezüst barka gömbölyödik c. könyv bemutatójára igen szép alkalommal kerítettek sort: a magyar kultúra napján a Bereg Könyvesboltban ismerkedhettek meg azzal az olvasók. Aki már olvasta, az úgy tapasztalja, hogy ez a kötet nem az utolsó év írói munkásságának eredményeit tartalmazza…

- És nem is téved az olvasó, hisz a kézirat - szerkesztve - már 2003-ban elkészült. Aztán meg pályáztam, pályáztunk több helyen is. Az Intermix Kiadóhoz is háromszor nyújtottuk be a kéziratot, és igen örülök, hogy végre ki is adták. Boldog vagyok, hogy valóban színvonalas kiadvánnyal ajándékozták meg az olvasót. Bár azt igen sajnálom, hogy az illusztrációk készítőjének nevét - Turák Angéla (Ungvár) - nem tüntették fel, pedig a rajzok csak emelik a könyv színvonalát. Bízom benne, hogy ilyen bakik a továbbiakban nem fordulnak majd elő…

- Úgy tudom, az Intermix Kiadó gondozásában újabb könyve jelenik meg…

- Nagyon boldog vagyok. Dupka György azzal biztat, hogy hamarosan megjelentetik a novellagyűjteményemet is. Novelláimért egyébként keményen megszenvedek. De az olvasók visszajelzéseiből úgy érzem, hogy a gyermekverseim, meséim, történeteim mellett a felnőttekhez szóló írásaimra is sokan igényt tartanak.

- Merthogy Weinrauch Katalin nem "csak" gyermekíró…

- Szívemhez legközelebb a gyermekirodalom áll. Ezt talán nem kell bizonygatnom. Ám néha ki-kitekintgetek, belekóstolok más irodalmi műfajba is. Úgy érzem, ez gazdagít. Egyébként el kell mondanom, hogy novelláimmal elsőként a Kárpátinfo (anno a Bereginfo) olvasói ismerkedhettek meg, merthogy már évekkel ezelőtt vállalkoztak annak közlésére. Ezért ezúttal is köszönetet szeretnék mondani a szerkesztőségnek. Úgy érzem, ez által közelebbi kapcsolatot sikerült kialakítani az olvasókkal - a visszajelzésekből mindenesetre ez derül ki -, az újságon keresztül több emberhez eljuttathattam gondolataimat, oszthattam meg velük érzéseimet. És mivel a Kárpátinfónak köszönhetően az interneten is olvashatóak írásaim, az olvasók mind szélesebb rétegéhez sikerült eljutnom.

- Kanyarodjunk vissza az "ezüst barkához"! Milyen anyagot gyűjtött össze ebben a kötetben?

- Szerintem igazán kedves, gyermekekhez szóló, aranyos verseket, meséket, nyelvtörőket, találós kérdéseket tartalmaz ez a kötet, amelyet nem csupán a gyerekek forgathatnak kedvtelésükre, de egy-egy iskolai rendezvényre a pedagógusok is válogathatnak az ünnepekről (tanévkezdés, tanévzáró, anyák napja, karácsony, nagyböjt, húsvét stb.) szóló versek közül. Egy verset azért hadd emeljek ki. Reformátusként rendszeresen látogatom az istentiszteleteket. Egy alkalommal a tiszteletes úr az emberi templomról, vagyis az igaz hitről beszélt. Ez a prédikáció annyira megragadott, hogy hazajöttem és rögtön megírtam ezt a verset.

Emberi templom

A templomok kőfalát

az idő rombolja,

veszejti háború,

vagy ár dönti romba…

Megindulhat a föld,

Leomló fal porlik -

Csak emberi templom az,

mit megőriz a Hit.

Az Atya temploma

- ha lelkünkben épül -

az Úrnak ad szállást

bűnös szándék nélkül.

Győz ármányok felett

bennünk ez a templom:

kétkedőkkel szemben

erős vár, hatalom.

Az Úr szava törvény,

az Ő bizonysága:

három napot kért Ő,

s felépült temploma…

Nem kőből, márványból,

s lám, mindmáig fennáll:

hitre alapozva

szilárdabb sziklánál!

- Nagyon örülök annak, hogy magyarországi főiskolákról tanárok jeleztek vissza: igazán szép az egész kötet, de ez a vers különösen lélekhez szóló.

- Miért ezt a címet kapta a kötet?

- Miért? Mert a barka a tavaszt hirdeti az embernek. Nem csak azt a tavaszt, amit a kinyitott ablakon keresztül látunk! Ahogy rügyeznek a fák, kigömbölyödnek a barkák - tapasztaljuk a természet ébredését, szépségét is. És amint kigömbölyödnek a barkák, az emberekben úgy kell kiteljesedni a szeretetnek. Én erre asszociáltam. Ezt igyekeztem kifejezni.

- A barka jelkép is…

- Igen… A barka a virágvasárnap virágja… Annyi hitet, reményt, szépet hordoz magában!… Igaz, virágvasárnap még az ember nem tudja, hogy mennyi szörnyűség következik be… Akkor, amikor ezt a barkát viszi a kezében, ami éppen gömbölyödik, akkor azt hiszi, minden szép és jó lesz… Hát higgyünk ebben, mert mindenkinek szüksége van erre a hitre ebben a rohanó, pusztuló világban…

- Weinrauch Katalin boldog ember lehet, hisz álmai sorra valóra válnak…

- Nem is panaszkodom, még akkor sem, ha olykor megbántanak, ha itthon, a szülőföldemen háttérbe is kerülök, ha nem ismernek el úgy, mint Magyarországon… De az idő majd mindent megold…

Most viszont tényleg boldog vagyok Ezúttal egy másik, Magyarországon kiadott, gyönyörű szép könyvben is megjelentek verseim. Amikor írásra adtam a fejem, amikor a gyermekirodalom művelésével kezdtem foglalkozni, az volt életem álma, hogy én egyszer egy igazi gyermekkönyvben benne legyek. Számomra ezt egy szép kötésű, keményfedelű, illusztrációkkal gazdagon ellátott kiadvány jelentette… És hálát adok Istennek, mert álmom valóra vált. A debreceni Tóth Könyvkereskedés Kiadó Kft. gondozásában nemrég látott napvilágot az Álommanók jönnek c. csodálatos kiadvány. Hiszem, hogy egy ilyen szépen illusztrált, igényesen válogatott és szerkesztett kiadványra rátalálnak - és remélem meg is vehetik - a szintén igényes olvasók, azok a szülők, akik nem a TV-ben sugárzott agresszív, mesefilmeknek nevezett értékromboló produkciókon szeretnék gyermekeik szépérzékét fejleszteni, értékrendjét formálni. 

- Hogyan talált rá a beregszászi Weinrauch Katalinra egy magyarországi kiadó?

- Tavaly februárban egy alkalommal megcsörrent a telefonom, és Szűcsné Tóth Tünde jelentkezett, aki a magyarországi olvasókönyvekben találkozott a verseimmel. És felkért, küldjek altatóverseket. Kettőt találtam írásaim között, de rögtön beindult a fantáziám. Visszaemlékeztem, hogyan is altattam annak idején gyerekeimet, majd unokáimat, és mit énekeltem, és mit gondoltam… És pillanatok alatt le is tudtam írni ezeket. Ha van inspiráció, az alkotás is könnyebben megy… A verseket elküldtem, és négyet azok közül be is válogattak ebbe a kötetbe.

- Igazán neves költők társaságában szerepel itt Weinrauch Katalin: Kosztolányi, Radnóti, József Attila, Móra Ferenc, Gyulai Pál, Fésüs Éva…

- Nagyon jó "társaságba" kerültem - mondja csillogó szemmel beszélgetőtársam. - És végtelenül boldog meg hálás vagyok mindezért.

- Hogyan telnek mostanság napjai?

- Az én napjaim, csuda tudja miért, mindig sűrűk - vallja az írónő, hagjából inkább öröm, mint bosszúság hallatszik. - Nyugdíjasként talán a fotelben ülve olvasgatnom, kötögetnem kellene, de éppen erre nincs időm. Mert lépten-nyomon találok olyan témát, amit le kell(ene) írnom, de közben rohanok is az iskolába (Beregszászi 6. Sz. Általános Iskola), ahol könyvtárismereti órákat tartok. S ezt úgy várják a gyerekek, hogy nem mondhatom le! Meg különben is: olyan üres lenne az életem a gyerekek nélkül! Engem ők inspirálnak az írásra! Én elsősorban nekik is akarok írni! És végtelenül elszomorít, hogy éppen ők a kárpátaljai kis olvasók azok, akikhez nehezen jutnak el az írásaim, könyveim, meg egyáltalán a mai magyar gyermekirodalom…

Amíg van olvasóm, s amíg én tudok nekik írni, addig nem adom fel. Akkor sem, ha esetleg itthon nem ismernek el… Tudom, hogy én későn lopakodtam be az irodalomba, s körülöttem nagyok vannak… Ez olyan, mintha az ember mohának érezné magát a hatalmas fenyők gyökerén. De ha az a moha nem melegítené a fenyőgyökeret, lehet, hogy a szél, a hideg kifagyasztaná belőle az életet. Csak kell az a moha a gyökérlábakra!… Nem törekszem hatalmas fenyővé válni… Csak hagyjanak meg mohaként léteznem, és ne akarjanak erőszakosan lekaparni… Merthogy ezzel a gyökereket is sérthetik...

Kovács Erzsébet

Forrás: Kárpátinfo hetilap