Kárpátalja - ragyogó ékk?

A rendezvénynek otthont adó Gy?r teremben szép számmal gy?ltek össze a helyi érdekvédelmi szervezetek képvisel?i, a monográfia egyes fejezeteinek szerz?i, a megye, a járás tanácsainak vezet?i, valamint a történelmi egyházak képvisel?i, akiket dr. Orosz Ildikó, a f?iskola elnöke köszöntött. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának f?igazgatója, a sorozat szerkeszt?je elmondta, hogy a sorozat köteteinek elkészítése során arra törekedtek, hogy feltárják az egyes régiók fejl?désének mozgatórugóit, rendszerezzék az ismereteket, ezzel járulva hozzá a térségi stratégiák kidolgozásához, növeljék ezek  versenyképességét. A munka során határon túli regionális tudományos m?helyek alakultak Szabadkán, Nagyváradon, Kolozsvárott, Csík­szeredán, Király­hel­mecen, Komáromban, Somorján és Beregszászban, mondta az MTA doktora. Horváth Gyula köszönetét fejezte ki a sorozat támogatóinak, s elmondta, hogy eddigi munkájuk során a Kárpátaljával foglalkozó kötet készítése el?tt merült fel a legtöbb kérdés és kétség. Ezek mára már eloszlottak, s most az f? céljuk, hogy a határon túli regionális tudományos m?helyeket, beleértve a beregszászit is, bekapcsolják az európai tudományos élet vérkeringésébe.

Baranyi Béla, az MTA doktora, a kötet szerkeszt?je hiánypótló tudományos munkának nevezte ezt a kiadványt. Ez az els? komplex, összefoglaló feldolgozás, mely arra vállalkozott, hogy bemutassa Kárpátalja gazdasági-társadalmi folyamatait, s részben azt a célt szolgálja, hogy segítse a régión belüli területi egyenl?tlenségek csökkentését s az elmaradott térségek felzárkóztatását, mondta. Az is bebizonyosodott,  hogy a munka ezzel koránt sem ért véget, hisz a kutatások során nyilvánvalóvá vált, hogy a most napvilágra került elemzések és adatok még évtizedekre adnak feladatokat nemcsak a tudományos kutatóknak, de a gazdasági szakembereknek és a politikusoknak is. Ennek a monográfiának számomra három üzenete van – mondta a kötet szerkeszt?je. Egyrészt kifejezi  a kett?s identitást nemcsak nemzeti, de területi értelemben is, másrészt segíti a magyar-magyar és az interetnikus (magyar-ruszin) nemzetpolitika értelmezését is, harmadrészt pedig bebizonyosodott, hogy a II. Rákóczi Ferenc F?iskola nélkül nem jöhet ma létre átfogó tudományos munka Kárpátaljáról. Baranyi Béla végül bemutatta a kötet szerz?it, akik között többek között ott találjuk Orosz Ildikót, Brenzo­vics Lászlót, Fodor Gyulát, Gönczy Sándort, Berghauer Sándort, Kész Barnabást és szerkeszt?ségünk egyik munkatársát, Jakab Lajost is.

A kötet lektora Soós Kálmán, a beregszászi f?iskola rektora hangsúlyozta: valóban ideje volt már, hogy a Kárpát-medence egyik legragyogóbb ékkövér?l – ahogy Felvidéket, s az ekkor hozzá sorolt Kárpátalját egy 1940-es monográfia nevezi – modern tudományos munka szülessen. Olyan adattár ez, ami a mostani válságos helyzetben szinte regisztrálja életünk minden részét. A kötet szerz?i gyakran olyan kérdéseket feszegetnek, melyek igen vitatottak, mint pl. Kárpátalja fogalmának kialakulása, vagy épp a ruszin-ukrán identitás kérdése. Emellett 110 ábra igazítja el az olvasót a kötet forgatása közben, ill. egy 20 oldalas irodalomjegyzék, valamint helyet kapott a könyv végén egy magyar-ukrán helységnévtár is. Soós Kálmán tolmácsolta a megjelentek felé az MTA elnökének, Pálinkás Józsefnek a levelét is, aki nagy örömét fejezte ki, hogy ennek a kötetnek a munkája során lehet?ség teremt?dött a széttöredezett társadalmi és gazdasági szervezetek újjászervez?désére.

Brenzovics László történész, a KMKSZ és a megyei tanács alelnöke hangsúlyozta: fontos, hogy ma egy Kárpátaljáról szóló magyar nyelv? kötetet mutathatunk be a nagyközönségnek, mert ez egyben azt is bizonyítja, hogy él Kárpátalján egy olyan tudományos szakemberekb?l álló réteg, aki létre tud hozni egy ilyen tudományos munkát, aminek az oktatási és öntudatformálási ereje is rendkívüli. Fontos lenne ennek a munkának az ukránra és angolra való lefordítása is, hogy így megismertethessük a magyar szempontokat és meglátásokat az ukrajnai és a világ tudományos szakembereivel is, mondta.

Harsányi Andrea

Forrás: Kárpátinfo hetilap