Kidobott pénz

Egy ebbe a témába vágó elemzés azt bizonygatja, hogy mennyivel jobb a középszerűeknek, mint azoknak, akik egész életükben a tökéletességre törekednek. A tanulmány több középiskolában végzett felmérés alapján készült. A megkérdezettek túlnyomó része saját és mások tapasztalatai alapján azt mondta, hogy aki mindig és mindenből kitűnő tanuló volt, az életben magánemberként, barátként savanyú, visszahúzódó, magányos, társai bár csodálják, mégsem kedvelik, legfeljebb átmásolják tőlük a házi feladatot.

Ezzel szemben az úgynevezett középszerű diákok közül többen mindig a középpontban vannak, vidámak, felszabadultak, viselkedésük miatt talán még a tanáraik is jobban kedvelik őket, mint zseninek kikiáltott, de magába zárkózó társaikat.

Az összegzés készítői arra is megpróbáltak választ adni, hogy kiből lesz vagy lehet sikeres ember? A mindig kitűnni akarók a nagybetűs életben is a tökéletességre törekednek, márpedig az, mint tudjuk, ritkán jön össze. Mert ha akadályba ütköznek, nem tudnak megalkudni, inkább belerokkannak, de nem engednek a negyvennyolcból, többek között ezért válnak depresszióssá.

A középszerű viszont sokkal rugalmasabb, változtatni tud elképzelésein, ha kell, enged. Így sokkal nyugodtabban és több sikerélménnyel élik az életüket. Közülük kerül ki a legtöbb sikeres vállalkozó.

Hogy miért elmélkedem ma erről? Mert a vizsgák napjait éljük, s a legtöbb végzős az egyetemi felvételit preferálja. Sokan elérik céljukat és bekerülnek az egyetemre. De milyen áron? Lépten-nyomon azt hallom, s ilyen szempontból évtizedek óta sem változott a világ, s nagyon úgy néz ki, már sohasem fog, hogy még ma is nagy divat több száz dolláros kenőpénzeket sem sajnálva bedugni a gyermeket valamelyik egyetemre, főiskolára, még akkor is, ha ehhez egy mákszemnyi affinitása sincs a célszemélynek.

Nem nagyon értem, mi a ráció abban, hogy a szülő további öt vagy még több éven át súlyos pénzeket fizet a bizonytalanért? Mert a diploma mellé munkahely, megélhetés nem jár! Jöhet majd az átképzés, az addigra kialakult helyzetnek megfelelően, amiről egyébként ma még halvány elképzelésünk sem lehet. Egy évvel ezelőtt ki gondolt gazdasági világválságra?

Úgy érzem, évek és anyagiak vesztése helyett jobb, ésszerűbb ma, s nem öt év múlva munkát találni, vagy beindítani egy mai körülmények között jónak ígérkező vállalkozást. Még akkor is, ha az eredeti terveket sutba kell vágni.

Nigriny Szabolcs

Forrás: Kárpáti Igaz Szó